VAN DE CSAK ............!

                                                                                                  

 A méhecske hiába mondja a légynek, a méz jobb a szarnál…

 

 

 

 

 

 

                                                         VAN

                                                                                                                                                   ISTEN,

 

 

 

 

 

 

                                                DE CSAK ANNAK AKI ELHISZI!!!

Isten létezik,mert az ember megteremtette.A fejekben van!

 

                                              START!

 

Különböző fizikai és szellemi képességeket hozunk magunkkal génjeinkben. Lassan életünk során fizikailag és szellemileg is elkopunk. Van aki előbb, van aki utóbb. Amikor megismerkedünk a párunkkal még nem tudjuk, hogy szép lassan nagyjából egyformán épülünk le, vagy valamelyik fél évtizedekkel hamarabb 'elkopik'. Ebben az esetben nincs igazán jó megoldás. Az élet ronda fintora.

Addig nincs igazán gond ha abban merül ki, hogy megszólítod a megváltót. Az ima fohász.

De akkor viszont komoly gond van ha ő szólít meg szól hozzád, üzen.. Az bizony már zárt osztály.

 

A dolog pont fordítva van. A hívő ember jobbára félelemből fordul a hit felé, mert megoldást vár a végső kérdésekre. Igenis az ateizmushoz kell bátorság, mert ön alkotta törvények szerint élsz, és nem vársz szakrális megerősítést, tanácsot, vigaszt.

 

Én jól megvoltam a kellemes karácsonnyal, még a boldog karácsony is elment, de nem tudok mit kezdeni az áldott karácsonnyal. Nekem ez olyan felsőbbrendűség-szagú. Tulajdonképpen mit jelent ez az "áldott"?

A karácsony üzlet. Ajándék a szeretet. Nem szívből jövő gesztus. Csak utánozzuk a másikat

Ám nagyon sok család ilyenkor se szereti egymást.

 

Engem irritál az áldott. Senkit nem köszöntök így, és utálom, ha valaki ismer és mégis így köszönt. A vallásosoknak elnézem, mert nekik ez jelent valamit.

10 éve büntet Isten egy nagyon genya betegséggel csak azért, mert ateista vagyok. Próbálkoztam hinni, hogy létezik és meggyógyít, de nincs Isten, úgy meg nehéz elhinni, hogy van.

 

Kissé egoista vagy, ha azt hiszed, hogy isten foglalkozik veled. Van annak ezer egyéb baja, az Univerzummal! Te, ha a kertedben van egy hangyaboly minden hangyát névről ismersz? Isten mindenkire nagy ívben ... elsősorban azért mert nincs.

Nekem ezzel ott van problémám, hogy a teremtő, mindenható isten, aki az egész univerzumot irányítja miért akar velem szimbiózisban élni. Mi szüksége van ennek a hatalmasságnak az én ( hozzá képest ) együgyű agyamra, a személyiségemre ??? Én sem haverkodom a hangyákkal. Óriási nagy arc kell ahhoz, hogy valaki a képzeletbeli isten haverjának érezze magát, akivel mindent megoszthat....

 

Ha isten létezne akkor nem lennének betegségek a földön .

Noénak a biblia szerint megígérte hogy többé nem pusztítja el a földet.

De ha létezne szégyen lenne ha egyáltalán létezne.

 

Na, meg nem haltál, talán volt egy-két kényelmetlen órád, de aztán bőségesen kárpótolva lettél azért a pár szögért.

 

Az Isten vagy jobban mondva az istenek létezése sem eldönthetetlen kérdés. Sokan ott rontják el a bizonyítást, hogy a természettudományokat hívják segítségül. A természettudományok nem adhatnak választ erre a kérdésre, mert nem tartozik a tárgykörükbe. A bizonyítékokat a történelemtudományok és a kulturális antropológia dokumentált tapasztalatai szolgáltatják. Tehát a magasabb rendű lények létezése az emberi fantázia szülötte és nem a természeté viszont szorosan összefügg a civilizációs fejlődésünkkel.

 

Volt régen egy falfirka: “Istenem, ha csak ilyen világot tudtál teremteni, te is kontár vagy!” Bocsánat, hogy tegezlek, azt hiszen én vagyok az idősebb.

 

Nem akarok most belemerülni részletekbe, de én már serdülő koromban is elgondolkodtam, hogyan szülhet valaki gyereket hogy nem volt együtt férfival. Ez nonszensz. A petesejt 23 kromoszómát tartalmaz, a hímivarsejt hozzáad még 23-at. Így lesz 46 kromoszómánk. Még hogy a "szentlélek"? Aztán itt van "a szeretet ünnepe" Szeretni minden nap lehet és kell, csak nem mindenki képes rá.

 

Én szerintem mi emberek teremtettük meg isteneinket, nem fordítva.

 

Kérdeztem keresztényeket, hogy fogalmazzák meg, hogy mit jelent számukra a hit.

Némelyikük úgy válaszolt, hogy a hit nem más, mint a láthatatlanba vetett feltétlen bizalom.

Felteszem a kérdést.

Mi a különbség a hithű keresztény, és a sorozatgyilkos hite között.

(Mindkettőnek szent meggyőződése van.)

((De lehet, hogy én vagyok a hülye.))

 

Bárcsak az orvosokat érné akkora tisztelet, mint a keresztények kitalált istenét. Vajon a hívők szerint kinek a hibája, hogy ez a szerencsétlen lány most ott fekszik betegen? A sátáné, akinek az erejét semmiség lenne az e oly jóságosnak elmondott istennek felülírni, de mégsem teszi? Vagy ez volna a nagy hatalmas istenségük terve? Mégis hol ebben a jóság? Esetleg ez a lány *szabad akarata*; ez volna az ő döntése, amibe ugye istennek nem is lehetne még ima megválaszolásaként sem beleszólása, hiszen az korlátozná az ember szabad akaratát? Nincs itt valami óriási káosz ebben a vallással és istennel beszőtt, hívői (mű)valóságban?

Kapsz egy krónikus betegséget, nesze, haldokolsz, imádkozol, ezrek imádkoznak, mégis elveszted a szeretteid. Ateista vagy, meg sem betegszel, vagy felépülsz?! Ez logikailag teljesen ellentmondásos, a vallásos istenhit rendkívül irracionálisnak hat. Betegségek, miközben állítólag szabad akaratot kapsz? És mi van akkor, ha nem akarok betegséget, ez a szabad akaratom? 

Miféle gonosz terv ez ugyan, ugyan miféle isten érdemelne ezek után imákat, ódákat, miséket és templomokat? Komolyan azt kellene hinnünk, hogy egy mindenség teremtőnek épp a mi hitünk, imáinkra volna szüksége? Csilliárdokat költhettünk volna az ingyenélő egyházak helyett orvostudományra, és ki tudja ma már hol tartanánk! Borzalmas, hogy valójában épp az emberek ősember korból ránk maradt hite miatt kell sok embernek meghalni, mert a drága egyházaikra mennek a súlyos pénzek ahelyett, hogy kutatásokra és fejlesztésekre lenne költve a pénz. Az egyetlen dolog ami megmenthet minket, az a tudományunk, nem pedig egy ostoba, bronzkori könyv lapjai közt élő mítosz hős. Remélem a lány felépül, és a tudományt és az orvosokat éri majd a hála érte.

 

Vagyis a köztudott tény: ők sem hiszik el a mítoszokat legbelül, csupán az esetleges pokoltól való félelem dolgozik bennük, amit az egyházon keresztül beléjük ültettek.

 

Ateista vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy keserű vagyok, netán boldogtalan. Ez nem jelenti azt, hogy azt hiszem mindent tudok. Ez nem jelenti azt, hogy az ateizmus az én vallásom. Ez nem jelenti azt, hogy gyűlölködő vagyok. Nem azért vagyok ateista, mert azt hiszem ez a trendi. Nem azért vagyok ateista, mert haragszom az istenedre, azért, mert valami rossz történt velem. Nem azért vagyok ateista, mert a sátánt követem. Nem azért vagyok ateista, hogy bűnt követhettem el. Nem azért vagyok ateista, mert más ateisták agymostak engem az ateizmusukkal.

Azért vagyok ateista, mert nem látok bizonyítékot egyetlen isten létezésére sem, és semmiféle racionális okát nem látom annak, hogy istenekben higgyek.

 

A világ népessége kb. 7,8 milliárd. Ha az isten ezekre egyesével figyel, meghallgatja imáinkat, mindegyiknek rendezgeti a sorsát, javíthatja az életét, hogy tudja beosztani az idejét, hogy mindenkire jusson?

Hát, nem mindenkire jut idő. Ezért halnak meg ártatlan csecsemők, kisgyerekek, mert éppen isten nem ért rá, túlterhelt a rendszer.

 

A zuhanó repülőben mindenki imádkozik, mondják kajánul a hívők, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy a lelke mélyén mindenki hisz Istenben és a gondviselésben, de valójában csak azt bizonyítják, hogy a kétségbeesett ember elveszíti a racionális gondolkodásra való képességét, no meg azt, hogy mennyit ér az ima. Ha mindenki imádkozik, és gyakorlatilag senki sem menekül meg…

 

Már évszázadokkal ezelőtt megfogalmazták: "A vallást a közönséges ember igaznak, a bölcs hamisnak, az uralkodó pedig hasznosnak véli"

 

Van jó pár olyan "vallásos" - mondjuk inkább, hogy templomjáró - ismerősöm, rokonom, aki gyűlölködik, hazudik, lop, csal, paráználkodik, nekik viszont erősen kéne aggódniuk a saját gondolatmenetük alapján, mégse teszik.

 

Van értelme a keresztény szellemiségű, szekuláris kormányzás kifejezésnek. A keresztények számára a szellemiségük lényege a szeretet, a megbocsátás, az elesettek segítése stb. Mi, ateisták ezt nem így látjuk, számunkra a keresztény szellemiség az erőszak, a kétszínűség, a hazugság és mohóság szellemisége.

 

Miközben a hitük szerint Isten szereti az embert, ezért küldte egyszülött fiát. Az ember nem szereti az embert? Mindig ezt a lenéző utálatosságot érzem minden "hívőben". Több szeretetet, törődést, megbocsátást ad egy ateista. Az egyházban bálványokhoz imádkoznak, gyerekeket rontanak meg, ölnek Isten nevében. Talán inkább a másik oldal hívői ők.

 

Kedves keresztények. Jézus eljövetelére várjatok még további 2000 évet, akkor sem fog eljönni. Fiktív sztorik fiktív karakter sosem jönnek el, ők csupán a róluk szereplő könyvekben léteznek. Cáfolj meg, ha bírsz.

 

2000 éve létező ostoba emberek írták, akik arra nem voltak képesek hogy következetes legyen. (nem is kellett mert a tudatlanoknak készült).

De hogy 2000 év múltán is ugyan olyan ostobák a hívők, az az oktatás, és a társadalom súlyos hibáira hívja fel a figyelmet.

 

Akkor a Biblia szerint nézzük

Isten mindenható

Isten mindent tud

Isten mindent lát

Isten megadta a szabad akaratot az embereknek

Isten kiűzi a paradicsom lakóit (Ádám és Éva mert számára nem kedves dolgot tettek)

Isten arra kéri Ábrahámot h áldozza fel fiát...

Isten meg haragszik az emberekre özönvíz elpusztítja a földet....

Isten feláldozza fiát az emberek bűneinek eltörlése érdekében (ha mindent tud és lát hol az áldozat? Mert akkor ez nem áldozat ha tudja h a fia nem hal meg)

Sorolhatnánk nap estig....

Ha van Isten és mindenható nem történetének ilyen tömeges mészárlások... (Mert a szeretet istenének vallja magát)

Így jogos a feltételezés h ha létezik nem lehet mindenható így nem tud beavatkozni

Ugyanekkor jogos feltétel az is h mint minden más vallás a nép irányításának eszköze és az ember maga felelős a döntéseiért...

Először a bizonyíték kell az embernek a Isten létezéséről (utána jöhet minden más...

 

Nekem nem kell sehány parancsolat ahhoz, hogy ne lopjak, ne öljek, szeressem apámat, anyámat és hasonlók. Nektek miért kell? Gondolkodtatok már azon? Ennek belülről kell fakadnia, csak szólok.

 

Az ateizmus egy olyan világnézet, melyet az isten(ek)ben való hit hiánya jellemez. Éppen ezért nem is lehet vallás. Míg a vallásos emberek nagy többsége egyszerűen örökölte a szülei vallását vagy vak hűséget fogadott egy megnyugtató placebonak, addig vannak emberek, akik kérdéseket tesznek fel és keresik a válaszokat. Az ateisták nem azt állítják, hogy tudják, istenek valójában nem léteznek, csak azt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy léteznek istenek. A bizonyítás terhe pedig azon van, aki állít valamit, vagyis nem az ateistáknak kell bizonyítaniuk, hogy nincs isten, hanem azoknak, akik azt állítják, hogy van.

Az oldal nem kifejezetten a kereszténység ellen irányul, egyformán nem toleráljuk egyik vallást sem. A valláskritika nem gyűlöletbeszéd és mi nem utáljuk a vallásos embereket, csak a vallást, mint ideológiát kritizáljuk és lépünk fel mindazon károk ellen, amit a vallás okoz a világunkban.

Kritikus gondolkodással élünk minden természetfeletti, paranormális vagy bármilyen más dologgal kapcsolatban, ami nem tényeken alapszik vagy valódi bizonyítékon, vagy nem célja az élet valódi segítése. A felesleges babonák gyógymódja az oktatás, a tudatosság, és a kritikus és racionális gondolkodás. Arra törekedtünk, hogy informatívak legyünk és gyakran élünk a humor eszközével is.

Szeretnénk egy kis közösséget biztosítani mindazok számára, akik nem bronzkori mítoszoknak szentelik az életüket. Továbbá kiállunk mindazok jogaiért, akiket vallási alapon akarnak megfosztani azoktól. Legtöbbünk humanista is egyben, így küzdünk a rasszizmus, a szexizmus és a homofóbia ellen.

Azon emberek egyesítése, akik nem hisznek semmiféle istenségekben azt jelenthetné, hogy az emberiség maga mögött hagyhat minden naiv hitet és magyarázatot, ami próbálja kitölteni azokat a réseket, amit a tudomány még nem töltött ki. Egy egységes világnézet egyesítené az embereket és lebonthatja azokat a hatalmas vallási és kulturális akadályokat, ami a vallásos meggyőződés hozománya, és ami elválaszt minket egymástól. Ha egy egységes hit rendszerre van szükségünk, akkor az legyen valami nemes, alázatos, megerősítő, bölcs és éleslátó: legyen ez a tudomány világossága! Nézz körül és gondolj mindarra a jóra, amit a tudomány tett értünk az elmúlt 500 évben, aztán gondolj arra, mit tett a vallás ugyanezen idő alatt!

Mind a tudomány, mind a művészetek olyan kultúrákban épültek fel, melyeket az erőteljes önkritika jellemez, a vallási diskurzusra azonban ez nem jellemző. Ennek eredményeként a vallási dogmatizmus még mindig vitathatatlanul uralkodik a Földön szinte minden társadalomban: megosztja az emberiséget, konfliktusokat gyújt lángra, megakadályozza a bölcs közrendet. Az egyik fő célunk, hogy megváltoztassuk ezt az egyre egészségtelenebb status quo-t.

 

Az én álláspontom: Amíg a MTA, matek modellezés, mindig ugyanazon eredményt adó kísérletek alapján nem mondja ki, hogy Isten létezik, addig számomra nincs Isten. Így a vele kapcsolatos dolgokról felesleges beszélgettünk, vitatkozni vagy győzködni engem. Ua.okok miatt számomra nonszensz a templom építés vagy az adómból bármely egyház támogatása. + plusz privát véleményem, hogy csak az elménk rabszolgaságban tartása, így akartunk, testünk uralása a cél.

Jézus a CSAK a vágyaitokban, gondolataitokban, az ún. "lelketekben", a "szívetekben" él, a valóságban viszont NEM létezik!

 

Azért vagyok ateista, mert az összes vallás bűzlik attól, hogy ember találta ki más emberek manipulálása céljából. Abszurd, meseszerű fabulák, amelyeket képtelenek igazolni, tehát őszintétlennek tartanám a saját intelligenciámmal szemben, ha a tudásvágyamat ilyen olcsó hazugságokkal fojtanám el, s közben vallási szervezetek kovácsolnának előnyt a hozzájuk való tartozásomból.

Egyszerű. Nem tudjuk sok kérdésre a választ, s aki igazán tudni akar, aki intellektuálisan őszinte ember: az egy tudni akaró, agnosztikus ateista ember.

 

Az ateistának nincs bizonyítási kötelezettsége, annyi dolga van, hogy hátradőlve hahotázik a vakon hívők nonszenszein. Aki állít, annak kell bizonyítania, az ateista a bíró, és eldönti, hogy meggyőző erejű-e a felmutatott bizonyíték.

 

A templomokat bezárni, ill. az arra alkalmasokat átalakítani oktatási, tudományos ill. kulturális célokra.

A papokat kihajtani a földekre!

 

Minden vallás ugyanaz csak más sz ugyanazon mesék körítése. Ugyanolyan beteg mindegyik.

 

Mennyivel jobb életük van azoknak az embereknek, akiket csecsemőként a szülei kérésére a papok megmártogattak egy csapvizes tálban...

Ja, nem ... 

 

Az ateizmust azért nem említem eltérő kimenetelnek, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy az említett karrierre törekvők igaz hívők volnának, ők is ugyanolyan ateisták, az ideológiájukat csak manipulatív eszközként használják.

 

A hívők azzal érvelnek, hogy Isten azért nem ad bizonyságot létezéséről, mert azt akarja, hogy bizonyság nélkül is higgyünk benne.

Ha mindenki látná, hogy Isten a jókat megjutalmazza és megbünteti a gonoszokat, ezzel egyben bizonyságot is adna létezéséről, a tapasztalat sajnos semmi ilyesmit nem támaszt alá,

ha mindenki imáját meghallgatná és teljesítené a könyörgéseket, ezzel egyben bizonyságot is adna létezéséről, de hát ez messze nincs így.

A fentiekből tehát az következik, hogy ha isten azt akarja, hogy bizonyság nélkül is higgyenek benne, akkor ezen akarata csak úgy 

valósulhat meg, ha nem szól bele az emberek életébe, mert beleszólásával azonnal elárulná létét.

A hívők azzal is érvelnek, hogy az Isten annak, aki neki tetsző életet él, és buzgón imádja, annak szolgáltat bizonyságot. Ez viszont egy Istentől totál hülye és logikátlan eljárás, mert pont a buzgó hívek azok, akiknek nem kell bizonyság, és pont a kételkedőknek és hitetleneknek lenne szükségük rá.

Ha viszont Isten ugyan létezik, de nem szól bele az emberek életébe, akkor teljesen felesleges imádkozni, böjtölni, templomba járni, felesleges minden pap és egyház, és persze teljesen felesleges azon vitatkozni, hogy létezik-e Isten, vagy sem – HÁT NEM TÖK MINDEGY?!

 

Nem tudom ki hogy van vele..de én olyan szinten tartom a vallást ostobaságnak hogy soha nem voltam hajlandó beleolvasni sem a bibliába, sem egyéb, vallások alapjait szolgáló könyvekbe.Mert aki egy könyv,egy állítólag megtörtént, egyébként totál meseszerű történet szerint,ahhoz igazodva éli az életét..az szerintem nem normális.

Viszont az meglehetősen idegesít hogy rám akarják erőltetni a hitüket..múlt hét szombaton voltam a helyi piacon,ott álltak valamelyik vallás térítői a bejárat mellett egy nagy táblával,talán szórólapokat is vagy hasonlót osztottak szét,és megállítottak boldog-boldogtalant.Ahogy engem is. Fiatalember, jézus szereti magát. Nincs szükségem rá,mondtam. Erre belemerült elkezdett ájtatosan viselkedni,és nyomni az idióta dumáját. Nem akartam túl durva lenni mert egy idősebb nő volt, de elmondtam nagyjából a véleményem a vallásokról, azt is hogy ha tehetném leromboltatnék minden templomot a világon, betiltanék minden vallási formát, nyugodtabb lenne a világ ha maguk nem lennének. Erre nem szólt semmit, elfordult és egy másik emberhez kezdett beszélni.

Na, akkor a kurva anyádat, gondoltam magamban.

Miért kirívó az ha valaki nem hívő, nincs vallása, kötelező hogy legyen? Nem elég hogy így sem vagyunk szabadok? Mindenféle szabályok és kötelezettségek között éljük az életünket.. Megszületsz, élsz boldogan, felhőtlenül, felelősségek nélkül pár évet, utána rá vagy kényszerítve-kényszerülve hogy iskolába menj, dolgozz életed végéig.. és ha szerencsés vagy nem halsz meg nyugdíjba vonulásodat követően 1-2 éven belül...Így sem egyszerű a legtöbb embernek az élet, mégis sokan egy mesekönyv szerint élik az életüket.. Most egy vallásos jönne azzal hogy nem olyan közegben nőttem fel, ahol rávezettek volna a jézus felé tartó útra.. De, nagyanyám, apám meglehetősen vallásosak voltak. Nagyanyám először elvitt a templomba kb. 6-7 éves lehettem, azt mondtam neki hogy engem ide többet biztos nem hozol, mert nem teszem be a lábam ide. Tehát sokat pofáztak erről az egész vallásos szarságról, és erőltették volna, de nem bírtak velem. Ahogy cseperedtem pedig egyre jobban megerősödött bennem hogy mekkora baromság ez az egész isten, jézus történet, az egész vallás.

Láttam a múltkor egy képet, hogy egy zuhanó repülőn egy ateista is el kezdene imádkozni...gondolom valami fasz hívő csinálhatta a képet.

Ilyen alapon kíváncsi lennék, mi történne ha sorba térdeltetnének 1000 vallásost, velük szembe gépfegyvereseket, aki hisz istenben térdelve marad, aki nem felállhat elmehet.. kíváncsi lennék hányan maradnának térdelve, hogy vágynának-e annyira az istenükhöz hogy térden maradjanak.. biztos vagyok sokuk hirtelen hitetlenné válna...durva példa, de valószínű így lenne.

 

 

VALLÁSOK ÉS HAZUGSÁGOK

Az ember tragédiája nem az, amit Madách megírt, hanem a VALLÁSOK. Számomra az emberi lét nem a jó és a rossz küzdelme, hanem a valláskárosultak és az ateisták, az IGAZSÁG és a HAZUGSÁG küzdelme – bár lehet, hogy ez lényegében ez mind ugyanaz. A Homo sapiens különleges tulajdonsága, amely kiemeli az állatvilágból, nem tűzgyújtás nem a beszéd, hanem az, hogy képes hazudni és képes elhinni a legképtelenebb hazugságokat is.

Tele van az életünk hazugsággal. Apró kis piti és gyáva hazugsággal éppúgy, mint lélekölő, romboló, másokat tönkretevő hazugsággal. Hogy vagy? Köszönöm jól! - hazudjuk teljes természetességgel, reflexszerűen, pedig éppen pocsékul vagyunk, de nem akarunk megnyílni a kérdező előtt, és mégiscsak gáz lenne erre úgy válaszolni, hogy menj a p*csába, semmi közöd hozzá!

Nemcsak a nejünknek hazudjuk, hogy imádjuk, nem csak a gyerekünknek hazudjuk, hogy a Jézuska hozza az ajándékot, és a főnökünknek hogy zseniális ötletei vannak, de nem utolsósorban azt is, hogy van Isten, vagy talán azt is, hogy hiszünk ebben az ostoba kegyetlen és lelketlen Istenben, pedig valójában legbelül dehogy.

Persze tisztában vagyok avval, hogy apró kis mindennapi hazugságaink nélkül szörnyű lenne az életünk. Mindenkit magunkra haragítanánk, és mindenkire megsértődnénk. Vannak olyan helyzetek, amikor a hazugság a jobbik megoldás, mert bűn lenne a nyers igazságot a másik szemébe vágni, de természetesen nem ezekre gondolok, amikor hazugságról beszélek, hanem a nagy ostoba értelmetlen és káros hazugságokra.

Hősi hevülettel tesszük le voksunkat, hogy bizony küzdenünk az olyan hazugságok ellen, mint a rémhírek és a féknyúzok. Büntetjük, ha valaki hazug módon tagadja a holokausztot, aljas galádságnak tartjuk a csodaszernek hazudott hatástalan vackok internetes kereskedelmét, nevetséges bugyuta hazugságnak tekintjük, hogy a Föld lapos, dühödten nevezzük ostoba és kártékony alaknak azt, aki azt hazudja, hogy a Covid nem is létezik.

Ez eddig rendben is lenne, no de a fentiek mellett, hogyan hagyhatjuk szó nélkül, hogy milliók, köztük politikusok, tudósok vallják, hogy Jézus az élő Isten aki feltámadt, és ez olyan rohadtul nagy igazság, amiben rendes ember nem kételkedhet? Ugyanezen emberek szerint persze a boszorkányvallások üldözendők, és a szcientológia egy borzalom. Még hogy Xenu, meg száműzött lelkek? - kacagnak gúnyosan?! Hiszen ez egy gagyi dajkamese, érvelnek dühösen, de bezzeg az, hogy a szűz fiút szül és gyermeke jár a vízen, az igen, az maga a tömény igazság. Hát nem tragikomikus?!

És akkor még adjunk hálát az Istennek (Sic!) hogy ilyen felvilágosult országban élünk, és nem olyanban ahol a vallás tagadását halálbüntetéssel sújtják, ahol a nőket kizárják az egyetemekről, ahol az ősi vallási törvények képezik a ítélkezés alapját, és levágják a tolvajok kezét. Ha így lenne, nálunk tuti bezárna a zongora tanszak a Zeneakadémián.

Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon mi lenne a hatásos stratégia a hazugság elleni küzdelemben? Egyáltalán van esély leküzdeni a hazugságot, vagy ez az emberi pszichikum annyira alapvető és mélyen beépült része, hogy lehetetlen kiiktatni? No és persze ne feledkezzünk meg a legfontosabb kérdésről. Ki és hogyan döntheti el, hogy mi a hazugság és mi az igazság?

Lehet csak a vallások ellen küzdeni, anélkül, hogy a többi hazugságról nem veszünk tudomást?

Attól tartok, hogy ateista, vallások nélküli társadalom csak a Pinokkiók világában valósulhatna meg, ahol mindenki orra azonnal megnőne a hazugságok hatására.

 

Magyarázd meg az ateizmust egy hívőnek.

Az ateizmus azt jelenti, hogy valaki nem hisz istenek létezésében. Az ateisták úgy vélik, hogy az isteneket az emberek találták ki, és nem léteznek valóságosan. Az ateizmusnak sok különböző formája van, és az ateisták sokféle okból lehetnek ateisták.

Néhány ateista úgy gondolja, hogy a világ természetes folyamatokkal magyarázható, és nincs szükség istenekre ahhoz, hogy megmagyarázzuk, mi történik velünk és a világban. Mások úgy vélik, hogy az istenek létezése képtelenség, mert nem tudják elképzelni, hogyan lehetne valaki olyan hatalmas és teremtő erő, amelynek nincs kezdete és vége.

Még mások úgy gondolják, hogy az istenek létezése nem bizonyítható, és így nem hisznek benne. Az ateizmusban sokféle nézet létezik, de az általánosan elfogadott, hogy az istenek nem léteznek.

Az ateizmus nem azt jelenti, hogy valaki nem hisz a jóban vagy az értékekben. Az ateisták ugyanúgy tiszteletben tartják a mások véleményét és értékeit, mint bárki más. Az ateizmus csak arról szól, hogy valaki nem hisz istenek létezésében.

 

Egy ember története, aki a balesete után úgy érezte, hogy isten őt szólítja, neki kell áldoznia az életét....Börtönt megjárt emberek is mesélték már, hogy számukra az hozta a változást, attól lettek jó emberek, hogy rátaláltak istenre. Ez ugyanaz a sztori. Maga alá gyűr az élet, jól megtapos, és hipp-hopp megvilágosodsz. LÓFASZT!! BAZD MEG! Simán csak arról van szó, hogy mikor erős traumák hatása alatt állsz, ellenállásod és józan ítélőképességed egyenlő a nullával, kurva könnyen beléd akasztja csákjáját ez a hú-de-nagy-igazságnak vélt tömény baromság, amit vallás, istenhit meg efféle néven emlegetnek. Tehát valójában ez egy elvesztegetett élet tragédiája. Nem Yahweh mentett meg, öcsém! Csak ostobán értelmezted a helyzetet, és hagytad, hogy egy másik idióta, -- aki esetleg nem is tudta, hogy mit tesz, mert oktondi módon, ő sem fogta fel --befolyásoljon ebben a kiszolgáltatott helyzetben. Ennyi az egésznek az igazságtartalma, A többi csak körítés és félremagyarázás.

Reformra lenne szükség szerintem!

Számomra egyszerre megdöbbentő és elkeserítő, hogy nagytudású, művelt, és intelligens emberek, sőt még tudósok, akadémikusok is, teljesen természetesnek, megdönthetetlen evidenciának tekintik Isten létét, és ami még szörnyűbb, Isten létével együtt a vallást, és az egyházat is, ezek minden ellentmondásával, ostobaságával, hazugságával együtt. Pedig felsorolni is nehéz, hogy hányan, hányszor cáfolták már meg a vallások állításait, tették nevetségessé a dogmákat, rántották le a leplet az egyházak álságos hazug működéséről – mindez idáig eredménytelenül.

Klasszikusak az ateizmus érvei és klasszikusak a hívők válaszai ezekre az érvekre, melyek mindig átlátszó kibúvók, burkolt ellentmondások, sőt sok esetben egetverő ostobaságok.

"- Isten azt akarja, hogy akkor is higgyenek benne, ha nem ad létéről bizonyságot, ezért nem bizonyítható a létezése.

- Isten a rosszal, a sorscsapásokkal csak próbára akarja tenni az embereket.

- Isten akkor is jót tesz veled, ha rosszat tesz veled.

- Isten útjai kifürkészhetetlenek, az emberi ész nem érhet fel Isten bölcsességével.

- Minden ami jó történik veled az Isten csodája, ami rossz történik, ahhoz Istennek semmi köze, esetleg az ördög műve.

- Isten szabad akaratot adott az embernek, ezért nem szól bele az életébe, de azért a világ Isten akarata szerint működik."

A vallásosság az emberek jelentős részének valós igénye, mely ellen igen nehéz harcolni, erőszakkal megszüntetni meg lehetetlen. Mindig lesznek akik inkább meghalnak, de nem tagadják meg vallásukat.

Ezek a notórius istenhívők nem gondolják, hogy végre itt lenne az ideje megszabadulni a vallások több ezer éves ostobaságaitól, nyilvánvaló képtelenségeitől és hazugságaitól?

Nem lenne itt az ideje felszámolni a vallásoknak a híveik felett gyakorolt feudális jellegű diktatúráját?

Nem lenne itt az ideje egy normális vallásnak, mely bár Isten létén alapul, de úgy elégíti ki a vallásra fogékony emberek igényét, hogy közben nem csinál bohócot belőlük?

Nem lenne itt az ideje egy olyan vallás létrehozásának amely már figyelembe veszi a modern tudományok eredményeit és nem ragaszkodik görcsösen a tudomány által ezerszer cáfolt baromságokhoz?

Nem lehetne egy olyan vallást létrehozni, ahol nincsenek olyan papok, szentek, angyalok, akik megfelelő ellenszolgáltatások ellenében képesek megbízóik számára előnyöket kijárni az Istennél, tehát lényegében korrupciós láncként működnek, de nagy jóindulattal is legfeljebb lobbistának nevezhetők?

Nem lenne itt az ideje egy második reformációnak, egy olyan vallás létrehozásának, amely nem akar mindenkit megtéríteni, amely békében megfér a bizonyított tényekkel, a tudománnyal és megelégszik azzal, hogy csupán bizonyíthatatlan feltevések mezsgyéjét birtokolja? Amely csupán a hitet igénylő embereknek szolgáltat, és csak szolgáltat, nem pedig uralkodik, a többit pedig békén hagyja?

 

VALLÁSOK ÉS KÉTELYEK

A istenhívők első és legalapvetőbb feltevése, melyből egész eszmerendszerüket származtatják az, hogy a világ nem csak úgy magától jött létre, hanem valaki teremtette. Erre ugyan semmi perdöntő bizonyíték nincs, csak olyan blődséggekkel tudnak érvelni, mint hogy ez a rohadt világ olyan csodálatos, olyan rend van benne, olyan gyönyörű, olyan célszerű és észszerű hogy magától nem jöhetett volna létre. Miért ne? Hát csak! Körülbelül ez a legnyomósabb érvük. Az istenhívők a világban mindenütt látni vélik egy végtelenül bölcs teremtő keze nyomát. A szubatomi részecskéktől kezdve, az élőlények sokszínűségén át a világűr végtelen mélységéig.

Hát jó, feltéve, de meg nem engedve, legyen meg a hívő az akaratod, és munka hipotézisként fogadjuk el, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egy csodalény, akinek volt egyszer egy szabad hete, és unalmában nem tudott jobbat kitalálni annál, mint hogy hét nap alatt teremt egy világot. Fene a gusztusát, de hát ha ez szórakoztatta, akkor most már nem tudunk mit tenni, a világ létrejött, ezzel most már együtt kell élnünk. Ne gondoljuk azonban, hogy ezzel a hipotézissel egy csapással megoldjuk a lét nagy kérdését, ugyanis legfeljebb egy lépéssel odébb pöcköljük azt – hiszen bár sokan hajlamosak nagyvonalúan tovább siklani felette – a kérlelhetetlen logika azonnal felteszi a kérdést:

- Ezt a Teremtőt ki teremtette?

- Talán a Teremtő teremtette saját magát is? Talán a teremtő olyan, mint a saját farkába harapó kígyóember?

- No és mi volt addig, amíg nem nem létezett Teremtő?

Rohadt ciki, de legyünk konstruktívak és ezt most hagyjuk, ne kukacoskodjunk, maradjunk meg annál a feltételezésnél, hogy egyszer a végtelen múltban, a végtelen űrön túl, ott, ahol a kurtafarkú BigBang túr a Teremtő megteremtette a világot. Hozsánna!

Igaz, ezzel még korántsem fejtettük meg létünk nagy titkát, hiszen a kérdések ezzel csak most kezdenek el igazán szaporodni.

Vajon ez a Teremtő, hány szuperképességgel rendelkezik azon kívül, hogy világot tud teremteni? Kell egyáltalán, hogy más szuperképességgel is rendelkezzen? Egy szerény isten megelégedne azzal, hogy teremteni tud, és nem is vágyna igazán másra. Ennek a James Bond jellemű Teremtőnek azonban a világ nem elég.

Biztos például, hogy a Teremtő örök életű?

Azért mert valaki egyszer kín keservvel képes volt egy világot létrehozni, már az örök életet is birtokolnia kell? Miért? Mi végre? Miért kellene egy Teremtőnek örök életűnek lennie? Hol van ez előírva? Egy Teremtőnek talán munkaköri kötelessége az örök élet?

Teljesen természetes, jóformán mindennapos és banális történet, hogy egy mű túléli alkotóját. Miért lenne ez lehetetlen a világgal és az ő Teremtőjének kapcsán? Mi van, ha a Teremtő teremtett, de azután feldobta a talpát? Már rég alulról szagolja a világegyetemet, a hülye emberek meg imádkoznak hozzá, tök feleslegesen.

No, de egye fene, legyünk megint nagyvonalúak, és tételezzük fel, hogy a Teremtő nem pusztult el sem a világ kipottyantásának fájdalmában, sem gyermekvilágágyi lázban, sem pedig egy iszonyú körömgomba fertőzésben, hanem ma is jó egészségnek örvend. Hozsánna!

Óva intek azonban mindenki, hogy erre föl megkönnyebbülten fellélegezzen, mert a következő rettenetes probléma máris a nyakunkban van. Vajon milyen bűvésztrükköt tud még ez a teremtő? Vajon milyen szuperképességgel rendelkezik még? Miért kellene egy Örökéletű Teremtőnek egyben Mindenhatónak is lenni? Ki találta ki ezt a hülyeséget? Azért mert egyszer irdatlan durrogások közepette, nagy kínkeservvel kipottyantott a hátsójából egy világegyetemet, már egyenesen következne, hogy BÁRMIT MEG TUD TENNI? Hogy képességeinek nincs határa? Képes a halottat feltámasztani, a leprást meggyógyítani, a vízen járni, a vizet borrá változtatni? Szerintem igen nagy, már-már banális logikai hiba azzal érvelni, hogy ha valaki világot tud teremteni, akkor az minden jóval kisebb feladat elvégzésére is képes. Hát egy nagy kanlila fityfenét! Komolyan azt képzelitek, hogy az a matematikus, akinek kisujjában van mátrix algebra meg tud javítani egy csapot? Vagy ha valaki olyan zseniális zeneszerző, hogy ontja magából a gyönyörű filmzenéket az egyben garancia arra is, hogy ki tudja cserélni a gyertyákat az autómban? Naugye!

Számomra teljesen agyament, és minden észszerűséget nélkülöző feltételezés, hogy a világteremtés képessége és az örök élet birtoklása egyben magába foglalja a mindenhatóságot is, no de egye fene. Ha már eddig nagyvonalú voltam, ne most hagyjam abba. Fogadjuk el újabb munka hipotézisként, hogy ez az Örökéletű Teremtő, bár semmi nem támasztja alá, de valami isteni csoda folytán, egyben Mindenható is. Hozsánna!

Van tehát egy feltételezett Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, aki sikeresen túl élte a teremtés fájdalmas aktusát, és aki mindenre képes amit csak el tudunk képzelni, és annak ellenkezőjére is. Ő az, aki gyorsabban elszámol a végtelenig és vissza, mint Chuck Norris, aki percenként ötször megoldja a négyszínsejtést, aki el tud köpni az Androméda ködig, és akinek nem okoz egy csepp gondot sem a fénysebességnél gyorsabban görkorcsolyázni. Ez a mi Örökéletű Mindenható Teremtőnk, mindenre képes, csak éppen humora nincs. Ebben nincs meglepő, hiszen tudjuk, hogy akinek humora van az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Ő az utóbbi.

Nana! Nehogy most bárki el kezdjen fantáziálni arról, hogy mit tenne egy ilyen lény helyében. Ez most nem a mennyei pornó forgatókönyv pályázata!

Azon azonban érdemes elgondolkodnunk, hogy egy ilyen végtelen hatalmas lénynek, aki bármit megtehet, mi a fenét van szüksége arra, hogy Mari néni térden állva imádkozzon hozzá, hogy Jucika bűntudatot érezzen, mert dugott a Józsival, hogy Mici néni ne egyen hús pénteken? Higgyük el, hogy egy ilyen nagyhatalmú lénynek, aki galaxisokkal bowlingozhat, ha úri kedve úgy tartja, egyéb vágya sincs mint úgy megbuherálni a világot, hogy egy Föld nevű sárgolyón, annak lakói, vagyis mi, emberek 

imádják, könyörögjenek neki, templomokat építsenek neki? Hát nem végtelenül szánalmas pitiánerség ez a világ urától? Hát nem szentségtörés azt feltételezni, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő valójában egy szánalmas pitiáner alak, aki azon éli ki frusztrációját, hogy az embereket csicskáztatja, sőt sajnos nagyon sok esetben még kínozza is? Az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan, mint egy komisz kölyök, aki eltapossa a hangyákat és kitépi a legyek szárnyát?

A másik agyament dolog, az Örökéletű Mindenható Teremtőre úgy tekinteni, mint akit egy lepkefingnyi emberke korrumpálhat. Akit egy porszemnyi ember bármire is rávehet, akár imádsággal, akár könyörgéssel, akár szánalmas kis adományokkal, amit a templomok perselyébe csúsztat szemérmesen. Tragikomikus, hogy a hívők buzgón imádkoznak, könyörögnek, majd meg szakadnak, hogy istennek tetsző életet éljenek, és nem jönnek rá, hogy az Öröklétű Mindenható Teremtő mennyire leszarja szánalmas kis igyekezetüket.

Eddig nem esett szó róla, nem kerülhetjük meg a lélek kérdését, amely minden vallásban kitüntetett szerepet kap. Miért következne az Örökéletű, Mindenható Teremtő létéből az, hogy olyan lények (emberek) milliárdjait teremti, akiknek örök életű lelkeik vannak? Jó, jó, ha egyszer mindenható, akkor a nyolcmilliárd jelenleg élő ember lelkének menedzselése sem jelenthet neki problémát, csak az a kérdés, hogy minek?

Ha a hívők azt mondják, Isten útjai kifürkészhetetlenek, akkor most mi se fürkésszünk, hanem a teljesen logikátlan és valószínűtlen feltételezések sora után tételezzük fel, hogy van egy Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, és vannak szintén örökéletű emberi lelkek milliárdjai akik amíg élnek, hozzá imádkoznak, és mindenféle praktikával próbálják rávenni, hogy segítsen rajtuk.

No de álljon meg a menet! Hogyan következik mindebből a menny és a pokol, a tisztítótűz és a feltámadás, az utolsó ítélet napja, a cölibátus, a gyónás, az áldozás, a mise, vagy a körülmetélés és a disznóhús tilalma, a lélekvándorlás és az összes baromság, amit csak a vallások mitológiája valaha is kitalált?

Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő, olyan mesüge, hogy képtelen megértetni az emberekkel, hogy mit vár tőlük, és ehhez a papok segítségére van szüksége?

Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan mesüge, hogy képtelen felfogni, hogy az emberek mit szeretnének tőle, és ehhez kénytelen közvetítők segítségét kérni. Ilyen közvetítőkön értem elsősorban a papokat, akik jó pénzért segítenek közvetíteni a hívő és a Jóisten között, vagy a katolikus szenteket, illetve Szűz Máriát, akikhez érdemes imádkozni, mert ők el tudják intézni, hogy az Úr teljesítse a hívő kívánságát.

Miért vágyik arra az Úr, hogy az emberek akkor is imádják, ha nem ad nekik bizonyságot létezéséről? Ha annyira kell neki az imádat, miért nem ad sajtótájékoztatót a világ összes TV csatornáján, vagy miért nem küld ez üzit a világ összes email címére, és okostelefonjára?

Nem jött még rá egy hívő sem, hogy ha Isten nem akar bizonyítékot szolgáltatni létezésére, akkor az isteni segítségért is hiába könyörögnek, mert pont a segítséggel adna bizonyítékot létezésére. Az a mondás, hogy a zuhanó repülőgépen kevés az ateista, mert mindenki imádkozik. Azt azonban nem teszik hozzá, hogy még soha egyetlen zuhanó repülőgép sem menekült meg az imák hatására.

Egyáltalán miért van ennek az Örökéletű Mindenható Teremtőnek szüksége imádatra. Ha nem imádja legalább egymilliárd ember, akkor hasmenése lesz, migrénje, vagy talán fehér folyása? (Arról a kérdésről eddig ugyebár szemérmesen hallgattunk, hogy ez a Teremtő vajon fiú-e vagy lány, mert az eddigiekből nem következik, hogy e teremtőnek egyáltalán ember formája és emberi neme legyen, de ennek ellenére a Föld összes elképzelt istene többé-kevésbé antropomorf. Igen, tudom, Sívának például hat karja van, de legalább így igazán KARizmatikus)

Hagyjuk is ezt a olcsó szexista píszí élcelődést, és vigyázó szemeinket vessüka Föld többi részére. Mi van a Föld többi vallásával? Egyszerre nem lehet mind igaz! Tekintsük csak a világvallásokat:

Hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. Két eset lehetséges

1. Az egyik vallás az igazhit, az össze többi hazugság, eretnekség, az emberek becsapása.
2. Egyik vallás sem igaz, mindegyik hazugság, az emberek becsapása.

Bármelyi alternatívát fogadjuk is el, az eredmény, hogy az emberiség túlnyomó részéből hülyét csinálnak a papok és vallások, egy nemlétező isten szent nevében.

Gondoljátok meg, proletárok! Nézzétek meg jól, óh farkasok! – és sajtkészítők!

 

Nagyon sajnállak beneteket de 2 színű képmutató nem tudok lenni.

1. Istentagadó nézet, amely elveti a természetfeletti magyarázatokat. Isten, istenek vagy más természetfeletti lények (szellemek, angyalok) létezésébe vetett hitet elutasító eszmei irányzatok összessége.

Az ateizmus a természettudományok fejlődésével lett általánosan elterjedt. Az iskolában az oktatás az ateizmus jegyében zajlik még akkor is, ha van hittanóra.

2. 
   A vallás elutasítása; a vallásosság értelmének tagadása.

Az ateizmus jellemző a tudományos gondolkodásra. Az ateizmus terjesztése ellenére az egyházak befolyása még mindig jelentős a társadalomban.

Az ateizmus az a helyzet vagy meggyőződés, hogy nincs Isten vagy legfelsőbb lény . Ezenkívül tagadja az isteni vagy természetfeletti lényekkel kapcsolatos minden hit vagy hit valóságát, vagy a létezésükön alapuló tanokat.

MÁR ÉVSZÁZADOKKAL EZELŐTT MEGFOGALMAZTÁK: "A VALLÁST A KÖZÖNSÉGES EMBER IGAZNAK, A BÖLCS HAMISNAK, AZ URALKODÓ PEDIG HASZNOSNAK VÉLI"

Ennek ellenére elég széles tömegeket csak így tud kordában tartani a mindenkori hatalom.

 

TÍZPARANCSOLAT

Elemeztem a tízparancsolatot.

Az első három csupán azt parancsolja, hogy vallásos legyél, nem az emberek között viszonyról, nem az erkölcsről nem az emberi együttélés szabályairól szól, tehát kuka.

A 4. vagyis, „tiszteld anyád, apád”, egy igen vitatható parancsolat. A jó szülőket valóban tisztelni kell, de aki eltaszítja magától a gyermekét, aki kínozza, elhanyagolja, tehát igen rossz szülő azt mi a fenének kellene tisztelni? Nagyon nem értek egyet a szülők FELTÉTEL NÉLKÜLI tiszteletével.

Végül jól átgondolva a tíz parancsolatot csupán NÉGY marad

5. Ne ölj
6. Ne paráználkodj
7. Ne lopj
8. Ne hazudj

Ugyanis könnyen belátható, hogy a 9. „a más feleségét ne kívánd” lényegében a 6. parancsolat, a 10, „mások tulajdonát ne kívánd lényegében a 7. parancsolat.

Nem véletlen, hogy általában csak ezt a négyet szokás emlegetni.

Az 5. és a 7. parancsolat megszegését, valamint a 8. »hamis tanúzás« részét a törvény is keményen bünteti, tehát teljesen felesleges, hogy a vallás is tiltsa – ráadásul minden retorzió nélkül.

A 6. parancsolat, a »ne paráználkodj« a katolikus vallás egyik alappillére, ugyanis mindenki szexel, vagy legalábbis vágyik a szexre, gondol a szexre, tehát ez a parancsolat amely mindenkiben elhinti a bűntudatot, melyet csak a gyónás oldozhat fel, vagyis ez a 6. parancsolat a legerősebb, és egyben a legaljasabb eszköz arra, hogy a hívőket az egyházhoz láncolja. De miért bűn a szex, ha mindkét résztvevőnek örömet okoz? Ugyanakkor a szex megtagadása a partnertől, mely fájdalmat és szenvedést okoz az nem bűn? Persze szexszel is lehet bűnt elkövetni, ahogy minden mással is, de summa summarum ez a parancsolat is megérett a kukára.

No, végül eljutottunk oda, hogy mi marad a tízparancsolatból? Hát csak egy nyamvadt parancsolat, illetve annak is csak a fele:

8. NE HAZUDJ!

Ezzel csupán két baj van. A kisebb, hogy nem lehet apró hazugságok nélkül élni, ha „kegyes” hazugságok nélkül mindenkinek az igazságot vágjuk a pofájába, akkor egy barátunk nem marad, kirúgnak a munkahelyünkről, elhagy a párunk stb. stb.

A nagyobb baj meg az, hogy ha minden pap betartaná, hogy nem hazudik, akkor megszűnne a vallás.

 

ATEISTA KIÁLTVÁNY

Mottó1: Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

HIT ÉS BIZONYOSSÁG

Az ember kénytelen sok mindent elhinni, hiszen nem szerezhet mindenről bizonyosságot személyesen. Valójában a tudásunk túlnyomó részét egész egyszerűen elhisszük.

- Elhisszük, mert általunk is bizonyított tényekből levezethetők

- Elhisszük, mert nem mond ellent általunk is bizonyított tényeknek.

- Elhisszük azonban azt is, ami számunkra hiteles forrásból származik. No és a gondok itt kezdődnek, mert lényegében azon is múlik az ateista vagy vallásos világnézet, hogy ki mit fogad el hiteles forrásnak.

Egy ateistának érthetetlen, hogy az emberek miért hisznek bizonyítatlan és bizonyíthatatlan, logikátlan dolgokat, miért hisznek el valamilyen istenben, illetve bármilyen egyéb természetfeletti dolgokban, természetfelettiben, mesebeli lényekben, vámpírokban, farkas emberekben, tündérekben boszorkányokban, Ufókban, Jetiben, Gyíkemberben, varázslásban, jóslásban.

A magyarázat pedig egyszerű. Az emberek azt hiszik el, amit hinni akarnak. Mint viccben az egyszeri férj aki azt akarja hinni, hogy neje hűséges ezért amikor a rajtakapott nej ráripakodik, hogy te most nekem hiszel vagy a szemednek, készséggel válaszolja, hogy persze hogy neked, szívecském. További kérdés persze, hogy vajon miért akarnak az emberek annyira hinni? Nos ezt a kérdést járnám körül az alábbiakban.

VALLÁSOS HIT ÉS BABONÁS HIT

Meg kell különböztetni a vallásos hitet, a babonás hitektől és tévhitektől. Babonás hit a horoszkópban hinni, elhinni, amit a jósnő mond, vagy amit saját kártyavetésünk sugall, megretteni a fekete macskától, hinni a talizmánok szerencsehozó erejében. A Lapos Föld, a chemtrail, illetve egyéb összeesküvés elmélet inkább tévhit. A vallásos hit azért különbözik lényegesen az babonáktól és tévhitektől, mert teljes életszemléletet jelent és egyházaknak nevezett szervezeteket feltételez. Az alábbiakban a hiten mindig a vallásos hitet értem.

AGNOSZTIKUSOK ÉS ATEISTÁK

Az agnosztikusok nem tagadják isten létezését, de nem is fogadják el igaznak addig, amíg be nem bizonyosodik a léte. Az ateisták „bátrabbak”, mert ki merik jelenteni azt, hogy nincs isten, mivel a minimális elvi esélyt isten létére elhanyagolhatónak tartják. Én személy szerint lényeges különbséget nem látok a két társaság között. A gyakorlati különbség csak a vallásosokkal folytatott vitában jelentkezik.

Az agnosztikusok azt mondják, hogy aki állít az bizonyítson, és addig nem hajlandók hinni istenben, míg nem bizonyítják be létezését.

Az ateistáknak rosszabb a pozíciójuk a vitában, mert a vallásosok úgy érvelhetnek velük szemben, hogy igaz, hogy mi nem tudjuk bizonyítani, hogy van isten, de ti sem tudjátok bizonyítani, hogy nincs, tehát egyezzünk ki döntetlenben. Ez persze olyan döntetlen, mint amit a kezét, lábát vesztett sötét lovag ajánl Artúr királynak a Gyalog galoppban.

Az ateisták persze tisztában vannak azzal, hogy isten létének valószínűsége teljesen elhanyagolható, (infinitezimális) vagyis gyakorlatilag nulla és ahogy minden normális ember ki meri jelenteni, hogy nem létezik a lochnessi szörny, a chupacabra vagy a jeti, ugyanúgy az ateisták is nyugodtan kijelentik, hogy nincs isten.

A hívek, akik azzal érvelnek, hogy Jézus Krisztus létét nem lehet kizárni, teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a többi isten létét ugyanúgy nem lehet. Márpedig az egyetemes emberi kultúra százával teremtette az isteneket. Ugyanaz a logika, amellyel a egy vallás egy konkurens isten létét cáfolja és eretnekségnek minősíti, a saját istene ellen is fordítható. Persze minden vallás magát tartja az egyedüli igaz hitnek. Az ateista és hívő vitája mellett nem lenne haszontalan valamelyik két vallás közötti vitában elhangzó érveket is megismerni.

AZ ÉRZELEM ÉS AZ ÉRTELEM

A világ nem fehér és fekete, és nemcsak primitív, ostoba és minden empátiát nélkülöző vallásosok vannak, hanem bizony ugyanolyan primitív és minden empátiát nélkülöző ateisták is, akik nem tudják elképzelni, hogy valaki elfogadja egy isten létét, vagy pláne a szentháromság fogalmát, Mária szüzességét, és Krisztus csodáit. Az egyetlen magyarázatuk erre a tényre, hogy aki vallásos az végtelenül ostoba, csak ők az ateisták az okosok, mert nem hiszik el ezeket a baromságokat.

Ez nagyon szép és látszólag logikus érvelés, csak az a bökkenő, hogy nem igaz. A vallásos hit érzelmi alapú, az emberi psziché terméke, melynek esetenként semmi köze a logikus gondolkodáshoz, okossághoz vagy butasághoz. A vallásos ember nem azért vallásos, mert ostoba, hanem azért mert pszichikumának igénye van a hitre.

Akinek pánikrohama van, annak, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy félelmének nincs valós oka, ettől a rohama nem múlik el.

Az elvakult szerelmesnek, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy erre a kapcsolatra csak ráfizethet, ettől nem fog elmúlni benne a szerelem.

A szerencsejáték függőnek, legyen bármilyen okos, hiába bizonygatod, hogy nincs esélye, nem fog hinni neked, inkább elveszti minden vagyonát.

A bigott hívőnek is, legyen bármilyen okos, hiába bizonyítod be, hogy hite tök hülyeség, ettől nem lesz ateista.

A valóban vallásos ember azért tud hinni, mert tökéletesen el tudja választani a racionális gondolkodást, és a vallásos hitet.

A vallásosság tehát enyhe skizofrénia? A vallásos ember kettős életet él? - Egyszerre él egy racionális valóságos világban és egy virtuális irracionális hitvilágban? Nem tudom, de tény, hogy a vallásosok kiválóan megoldják magukban ezt a problémát és cseppet sem zavarja őket a bennük lévő kettősség.

Talán ez valami olyasmi, mint a mesék, vagy fantázia filmek élvezete. Amikor a Csillagok Háborúját nézzük, akkor tudjuk, hogy nem létezik fénykard, nem léteznek jedik, és a térugrás, sőt egyesek még azt is tudják, hogy világűrben nincs hangja a robbanásnak, mégsem akadunk ki azon, hogy nagyot durran az űrben a felrobbant űrhajó, és végig izguljuk a fénykardokkal vívott párbajokat. Ha az ember a fantasztikus filmek, mesék során ki tudja kapcsolni saját logikus gondolkodását, akkor miért lenne meglepő, hogy ezt a templomban, vagy otthon a feszület előtt térdepelve is meg tudja tenni.

Az emberi elme tökéletesen el tudja választani az értelmet és az érzelmet, a racionalitást és az emóción allítást, a logikát és a pszichét.

SEMMI ÉRTELME A VALLÁSOSOKAT LEHÜLYÉZNI VAGY LEGAZEMBEREZNI

Az ateistáknak végre meg kellene érteniük a vallásos embereket, meg kellene érteniük, hogy miért és mitől vallásosak. Sehová sem vezet, ha az ateisták csak két dolgot tudnak feltételezni a magukat vallásosnak valló emberekről vagy azt, hogy ostobák, vagy azt, hogy gazemberek, akik csupán érdekből hazudják, hogy vallásosak.

Azt, hogy ki vallásos valóban, és ki az, aki csak érdekből hazudja magát vallásosnak, azt csak a Jóisten tudja (Sic!). Az ateista önmagát csapja be, ha nem hajlandó elfogadni, hogy a legtöbb vallásos ember valóban és őszintén, teljes lelkében, szívében vallásos. Totál értelmetlen és egyben kudarcra ítélt az ateisták buzgó vallásellenessége ha nem lépnek túl a vallásosok lehülyézésén vagy legazemberezésén.

VALLÁSOSSÁG ÉS ISKOLÁZOTTSÁG

Kiváló statisztikák érhetők el a Neten, melyek egy országon belül adják meg a különböző iskolázottsági csoportok vallásossági mutatóit. Ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az iskolázottsággal a csökken a vallásosok aránya. Az ateisták diadallal lobogtatják ezeket az adatokat bizonygatva, hogy lám, lám, csak a hülyék vallásosok.

Ezzel a statisztikákkal csupán két bajom van.

1. Ha két tulajdonság párhuzamosan változik, abból még nem következik minden kétséget kizáróan, hogy egy független és egy tőle függő tulajdonság-párt találtunk. Az is lehet, hogy mindkét általunk választott tulajdonság egyformán függ egy olyan tulajdonságtól, amit nem vettünk figyelembe. Ez egy kicsit bonyolultul hangzik, de a feltevésem ismertetésével talán érthetőbbé válik.

Én azt feltételezem, hogy a vallásosság az egzisztenciális bizonytalanságtól függ. Minél bizonytalanabb valakinek az egzisztenciája, annál inkább menekül a vallás nyújtotta hamis biztonságba. Az iskolázatlanabb népesség egyben szegényebb is. Nem talál olyan jól fizetett állást mint a diplomás, jobban fél a munkanélküliségtől, a betegségtől. A diplomásoknak komoly tartalékaik vannak, meg tudják fizetni a magas szintű egészségügyi ellátást, meg tudják fizetni a pszichológust, melyhez nagy divat és teljesen általános, hogy eljárnak, tehát nincsenek rászorulva a szegények pszichológusára a papra.

2. Ezek a statisztikák általában egy fejlett országon belül készülnek, de mi van az országok közötti összehasonlítással. Nézzük a keresztény Európát. Portugáliában a lakosság 70%-a vallja magát vallásosnak, Csehországban viszont mindössze 16%. Óriási különbség! Nekem senki ne mondja, hogy hasonlóan óriási különbség van a csehek és portugálok iskolázottsága és szellemi képesség között a csehek javára. Szóval már itt megbukni látszik az a szép elmélet, hogy a műveltség és intelligencia megszünteti a vallásosságot.

EMBER ÉS VALLÁS

A vallások története lényegében megegyezik az emberiség történetével. Egészen a huszadik századig nem volt olyan nép, amelynek ne lett volna valamilyen vallása, istenhite, de még az is kérdés, hogy a szocialista országok valóban vallástalanok voltak-e. A szekularizáció, az állam és vallás szétválása ugyan több száz évre visszavezethető, de ahol a parlamentekben direkt vallási alapon szerveződő pártok is vannak ott még ma sem beszélhetünk arról, hogy az állam teljesen mentes lenne a vallás befolyásától.

A régi korok emberei jóval kevesebbet tudtak a világról, de azért hülyék nem voltak. Nem kell ahhoz atomfizikai, kibernetikai vagy asztrofizikai ismeret, hogy valaki rájöjjön, az imák nem működnek, az isten nem segít, a könyörgés és áldozat hiábavaló. Persze az ősi trükk működik, amikor bebeszélik, hogy azért élsz, mert az isten vagy istenek megsegítettek. A halottak meg nem tudnak reklamálni, hogy őket nem segítette meg isten, pedig ők is fohászkodtak és ők vannak többen.

Nem árt ha az ateisták belegondolnak abba, hogy az istenhit a vallás milyen mélyen gyökerezik az emberi pszichikumban. Milyen hatalmas és általános az igény a vallásra. Ma a Föld túlnyomó része vallásos országokból áll, sőt egyes országokban akár halállal is büntethetik a vallásellenességet. Itt tartunk a 21. században!

HIT A HALHATATLAN LÉLEKBEN

Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden vallás első és legfőbb pillére a halhatatlan lélekben való hit. Nem az istenhit, nem is a természetfelettiben való hit, nem a mennyországban, pokolban, angyalokban, ördögökben való hit, mert ezek már csak folyományok, következmények. A szilárd alap, amelyre minden vallás építkezik, a halhatatlan lélekben való hit. Mindennek vallás alapja, hogy az ember nem képes saját megsemmisülését elképzelni, saját halálát felfogni, ezért igen könnyen vevő arra, hogy elhiggye: halhatatlan lelke testének megsemmisülése után is létezni fog.

HIT A VÉLETLEN LEGYŐZÉSÉBEN

A hit második pillére a véletlen irányításában való hit. Az emberi elme, a halálhoz hasonlóan a véletlent sem tudja megérteni, elfogadni, megmagyarázni. „Miért velem történik ez a balszerencse?” Miért nem történik velem semmi szerencsés dolog?” Ahogy a halál helyett sokkal könnyebb elfogadni a halhatatlanságot ugyanúgy az érthetetlen véletlen helyett sokkal vonzóbb alternatíva, hogy nincs is véletlen, mindent egy felsőbb lény irányít, mindennek oka és célja van, még ha mi nem is tudjuk ezt felfogni.

Az ember alapvető vágya, hogy saját javára tudja fordítani a véletlent, ezért nagyon könnyen hisz annak, aki azt mondja, hogy kövesse 

utasításait, és akkor a kedve szerint alakul a jövő. Kerülje a fekete macskát, viseljen amulettet vagy éppen keresztet, vagy imádkozzon istenhez.

MIÉRT HISZNEK AZ EMBEREK - ÉRTETLENKEDNEK AZ ATEISTÁK?

Hát azért, mert a vallásosság számukra jó, számukra előnyös! Ez ilyen egyszerű. Akár tetszik, akár nem, a vallás működik! A sok hülyeség, hazugság elfogadásáért cserébe jobb életminőséget ad! Ha az ateisták ezt nem látják be, nem ismerik meg ezeket az előnyöket, akkor sosem fognak eredményesen küzdeni a vallások ellen.

Például a katolikus vallás:

Feloldja a belső gyűlöletet, a megvalósíthatatlan bosszú okozta frusztrációt (megbocsátás)

Megszünteti a bűntudatot (gyónás)

Értelmet ad az életnek (Az Istennek céljai vannak veled.)

Megnyugvást ad, elviselhetővé teszi a sorscsapásokat (A sors csapásokkal isten a javadat szolgálja)

Megmagyarázza a megmagyarázhatatlan véletlent (nincs véletlen, minden isten akaratából történik)

Biztonságérzetet ad (isten és az őrangyalod megvéd)

Soha nem leszel tehetetlen, még a legkilátástalanabb helyzetekben sem. (Az ima, mint pótcselekvés azt a (hamis) érzetet adja, hogy mégis tettél valami hasznosat, helyeset.

Reményt ad (isten megsegít, ha kéred)

Megszünteti a magányt (isten mindig veled van)

Elviselhetővé teszi a halál gondolatát (Az örök élet ígérete, a halhatatlan lélek hazugsága által )

Mindezért cserébe a vallásosok számára nem nagy ár a hit, a hihetetlen dolgok elfogadása.

MIÉRT GYŰLÖLIK A VALLÁSOS EMBEREK AZ ATEISTÁKAT?

A vallásos ember szempontjából az vallás ellen érvelő ateista valami szörnyű dolgot akar vele művelni, hiszen minden fenti előnytől és az élete értelmétől akarja megfosztani. Ehhez még egy rejtett szégyenérzet is társul, mert valahol legbelül ők is sejtik, hogy logikailag nincs minden rendben a hitükkel. Ez magyarázza, hogy fanatikus vallásosok akár ölni is képesek emiatt. Miután minden vallás borzasztó hazugságokra, lehetetlen és logikátlan állításokra épül, nagyon egyszerű kigúnyolni. A kognitív disszonancia alapján, ez a gúny minél találóbb, annál jobban fáj a vallásos embernek. Nagyon árulkodó, hogy a vallásosokkal ellentétben, az ateistákat nem lehet kigúnyolni, az ateistákat nem lehet nevetség tárgyává tenni, vagy megalázni ateista mivoltukban.

A katolikus hitvilág annyira ostoba és lehetetlen és olyan könnyű kifigurázni, kigúnyolni hogy kabaré témának keresve sem lehetne jobbat találni. És mégis él és virágzik kétezer éve, és híveit lehetetlen meggyőzni arról, hogy mekkora eszement baromság az egész. Szóval kedves ateista testvéreim, ideje lenne elgondolkodni rajta, hogy mi a vallások titka, mert ha erre nem jövünk rá, erre nem találunk ellenszert, akkor hiába tépjük a szánkat.

Meg kell érteni, hogy a legtöbb ember inkább él hazugságban, ha ez a hazugság boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá, magabiztosabbá teszi, ha ez a hazugság megkönnyíti az élet nehézségeinek elviselését, minthogy igazságban éljen, magányosan, reménytelenül, segítséget sehonnan sem várva.

MIT ADHAT AZ ATEISTA VILÁGNÉZET A VALLÁSOS VILÁGNÉZETÉRT CSERÉBE?

Rendben van, egy ateista meggyőz egy hívőt arról, hogy hite hazugság, isten nem létezik. Mit tud adni az ateizmus a hitért cserébe? Mivel tudja vonzóbbá tenni az ateista világnézetet a vallásosságnál?

Katolikusoknál megszünteti a szexelés miatt érzett bűntudatot

A keresztényeknél megszünteti a pokolra kerülés miatt érzett félelmet

No de mit tud tenni a halálfélelemmel, a véletlentől való rettegéssel, az egyedülléttel, a kilátástalansággal? Mit tud adni az ateizmus a vallásért cserébe? Az igazságot mondhatjuk, hozzátéve, hogy milyen felemelő és szép dolog hazugság helyett igazságban élni – de ez nem fogja meghatni a vallásos embereket.

A VALLÁS ÉS POLITIKA, ILLETVE VALLÁS ÉS HATALOM

Az egész ateizmus – vallásosság vita csupán vihar lenne a biliben, ha a vallás már a kezdet kezdete óta nem fonódott volna össze a hatalommal, ha az egyház nem akarna mindig és mindenütt a hatalommal összefonódva az egyszerű vallásos embereken uralkodni, a vallásos embereket kihasználni, rajtuk nyerészkedni.

Nem a templomjáró, fekete ruhás özvegy asszonyokkal van a baj, vagy azzal a vallásos emberrel aki elalvás előtt elmondja esti imáját. A baj, a hívők pénzeit lenyúló, a hiszékenységből meggazdagodó egyházakkal van, és még ennél is nagyobb baj van a politizáló egyházakkal. A szószékről kampányoló papokkal, a vallási alapon szerveződő „keresztény” pártokkal, a mindenkori hatalmat kiszolgáló egyházi vezetőkkel van.

IGAZSÁG, HAZUGSÁG, SZÓLÁSSZABADSÁG

A hazugságok és féknyúzok ellen csak akkor lehetne eredményesen küzdeni, ha a vallás ellen is lehetne küzdeni.

Ahogyan a tudomány végül is kimondta, hogy örökmozgó nem létezik, és a szabadalmi hivatalok egy idő óta már nem fogadnak be semmilyen örökmozgóra való szabadalmat, ki kellene végre mondani azt is, hogy a jövőben semmilyen vallásokra vonatkozó állítást nem fogadunk el igaznak.

Az igazság, hazugság, szólásszabadság problémakör azonban nem egyszerű, sőt azt is ki merem jelenteni, hogy megoldhatlan.

Ha azt mondanánk, hogy csak igazságot szabad szólani, akkor rögtön felmerülne egy megoldhatatlan probléma, nevezetesen az, hogy ki és hogyan mondja meg, hogy mi az igazság, és mi a hazugság?

Egy ilyen igazság-diktatúra rögtön megvonná mindenkitől a feltételezés jogát, a tévedés jogát és a fejlődés lehetőségét. Valami szörnyű igazság-dogma-börtönbe szorítaná az emberiség tudását.

Bár elvileg két tisztességes lehetőség van, vagy mindent tilos híresztelni, ami nincs bombabiztosan bizonyítva, vagy szabad a vásár és bárki bármit mondhat, csak az utóbbi a járható tisztességes út. Nem véletlenül használom a tisztességes szót, ugyanis a legtöbb hatalom elég tisztességtelen módon ott korlátozza a szólásszabadságot, ahol csak tudja.

Bonyolítja a helyzetet, hogy szóval akár komolyan bűncselekmények is megvalósíthatóak, mint például a zsarolás, rágalmazás, becsületsértés, államtitoksértés, stb. nyilván ezekre nem vonatkozhat a szólásszabadság.

A korlátlan szólásszabadságnak persze tág teret adunk, az ezotéria, az összeesküvés elméletek terjesztésének, a legvadabb hazugságok, a leghajmeresztőbb elméletek propagandájának. Megállíthatatlanok a laposföld, a chemtrail híradások, nem lehet gátat szabni a csodaszerek reklámjának, és a hamis bulvárszenzáióknak. Ma már minden valamire való bulvár-honlapnak van asztrológiai rovata.

A helyzetet súlyosbítja a kereszténység precedens. Hogyan lépjünk fel a szcientológia ellen, ha egyszer a szentháromságot szabadon lehet hirdetni? Hogyan lépjünk fel az asztrológia ellen, ha a keresztények szabadon hirdethetik, hogy a betlehemi királyokat egy csillag vezette? Hogyan lépjünk fel a csodaszerek és csodadoktorok ellen, ha Teréz anyát szentté avatják mert csodát tett? (Hogyan tett csodát? Hát meggyógyult egy halálos beteg, mert hozzá imádkoztak – amikor Terka már halott volt. Nem, hát persze, hogy nem az orvos adott tévesen halálos betegségről diagnózist. Persze, hogy az a sok tízezer barom, aki Teréz anyához imádkozott és ennek ellenére feldobta a talpát az nem számít. Csak az számít, hogy egy alkalommal Terka csodát tett – könyörgöm, avassuk szentté.) És persze, hogy beszopják, és komoly, ájtatos és áhítatos pofácskával hirdetik az isteni csodát. Röhögnöm kellene, de inkább sírni van kedvem. Csak még egy kis színes hír: Teréz anyából 1996-ban ördögöt is űztek – természetesen sikerrel. Óh, irgalom atyja, ne hagyj el!)

MIRE LEHET KÉPES AZ ATEIZMUS?

Meggyőződésem, hogy az ateizmusnak nem ellenfele a hívő ember, lehetetlen feladatra vállalkozna, ha minden hívőt meg akarna fosztani a hitétől. Hajdanán nem meggyőzéssel, hanem az oroszlánok elé vetéssel próbálkoztak, de még az sem hozott eredményt. Biztos vagyok benne, hogy ma is sok hívő inkább vállalná a vértanúságot, mint hitének eldobását.

Gondoljunk csak egy, a vallásnál gyengébb hitre a politikai hitre (vagy inkább tévhitre?). Két szemben álló politikai párt hívei sem képesek egymást meggyőzni arról, hogy a másik pártot ostoba korrupt, saját zsebre dolgozó emberek vezetik, és az állna érdekükben, ha pártpreferenciát váltanának. Itt is működik persze az az ateistáknál is jól ismert hozzáállás, hogy a másik párt szavazói vagy hülyék, vagy korruptak és csak egzisztenciális okokból állnak a másik párt oldalán, de a vallásos emberekre jellemző kognitív disszonancia is tetten érhető, hiszen minél találóbb a vitapartner érvelése, annál dühösebben és csökönyösebben ragaszkodik a delikvens a saját politikai hitéhez. Régi barátságok szakadtak szét, rokoni kapcsolatok, házasságok mentek tönkre a különböző pártpreferenciák miatt. És azért a politikai fanatizmus kismiska a vallási fanatizmushoz képest. Ezét tartsa szem előtt az ateista, amikor azt képzeli, hogy széleskörű felvilágosító munkával majd megváltja a világot. Egyvalaki már megpróbálta, de azt meg is feszítették.

Szerintem az ateisták legerősebb és leggonoszabb ellenfele a politizáló egyház, a hatalommal összefonódó egyház. Ez ellen kell küzdeni, és azért a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a küzdelem viszont nem kilátástalan. A szekularizáció még korán sem teljes, de már régóta folyik, és vannak országok, ahol egész szép eredmények vannak. Szerintem az ideális a vallási alapon szerveződő pártok megszűnése lenne. Például a különféle „keresztény”, tehát kereszténydemokrata vagy keresztény néppártok megszűnése. Szándékosan írok megszűnést, és nem megszüntetést, mert ezek a pártok a szavazók akarata alapján léteznek, tehát felszámolásuk ellenkezne a demokrácia alapelveivel.

Viszont vigasztalja az ateistákat az a tudat, hogy mindig lesznek olyanok, akik nem hiszik el a vallások ostobaságait. Őket már nem kell meggyőzni arról, hogy nincs isten. Ez alkati, a pszichikumból fakadó kérdés. Aki ateista, nem azért ateista, mert annyira okos, hanem azért mert képtelen logikátlan dolgokat elfogadni, „gyárilag alkalmatlan” az istenhitre, még akkor is ha jobban járna hívőként.

 

ANTIKATEKIZMUS

1. AZ ATEISTÁK AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY NINCS ISTEN.

Nem!!! Állítani, a hívők állítanak, mégpedig azt, hogy van isten. Az ateisták nem állítják, hogy nincs isten, és nem tagadják, hogy van isten. Az ateisták abban különböznek a hívőktől, hogy NEM állítják, hogy van Isten.

A „nincs isten” különben sem állítás, hanem tagadás.

2. AZ ATEIZMUS IS EGYFAJTA HIT, AZ ATEISTÁK ABBAN HISZNEK, HOGY NINCS ISTEN.

Nem!!! Az ateizmus a hit elvetése. Az ateizmus nem vakhit abban, hogy isten nem létezik, hanem az a meggyőződés, hogy bizonyíték nélkül nem szabad elhinni isten létezését.

3. MIVEL SEM ISTEN LÉTÉT, SEM ISTEN NEM LÉTÉT NEM LEHET BIZONYÍTANI, EZÉRT EZ IS, AZ IS IGAZ LEHET.

Nem!!! Hiába is próbálják a hívők a számukra vesztést jelentő vitát döntetlenre kihozni. Döntetlenről szó sincs. Korántsem egyformán észszerű, életszerű Isten létében hinni, vagy Isten létét bizonyíthatatlan feltételezésként kezelni. A hívők vesztésre állnak. Aki állít, annak kell bizonyítani. Azt hogy egy dolog nem létezik lehetetlen bebizonyítani. Ameddig egy dolog létezését nem lehet bebizonyítani, addig viszont azt a dolgot nem létezőnek kell tekinteni.

4. HÍVŐK ÉS ATEISTÁK TARTSÁK TISZTELETBEN EGYMÁS HITÉT, MEGGYŐZŐDÉSÉT.

Az ateizmus nem hit, hanem meggyőződés arról, hogy Isten létét nem lehet bizonyítani, ezzel szemben a hit meggyőződés nélkül fogadja el Isten létezését, tehát nem két egyenrangú dologról van szó.

Az ateista isten létét bizonyíthatatlan, életszerűtlen feltevésként kezeli, a hívő viszont ugyanazt a bizonyíthatatlan feltevést bizonyosságnak hazudja. A hívő önmagát is becsapja és másokat is megtéveszt, ezt nincs miért tiszteletben tartani.

5. A VALLÁSSZABADSÁG ALAPVETŐ EMBERI JOG

A vallásszabadság nem jelenti azt, hogy a vallás minden megnyilvánulása az emberi kultúra „szent tehene” melyet nem érthet kritika, melyet nem érhet bírálat, mely ellen nem szabad küzdeni.

Amennyiben a vallás kárt okoz a közösségnek, becsapja tagjait, olyasmire veszi rá tagjait ami káros, akkor igenis küzdeni kell ellene. Érdekes módon a vallásszabadságra hivatkozva senki sem tiltakozik az öngyilkos szekták elleni fellépés ellen. Másrészt, ha egy egyház politizálni kezd, akkor ne sipákoljon, ha politikai támadások kereszttüzébe kerül. A legtöbb egyház pedig hol nyíltabban, hol burkoltabban, de politizál.

6. A SZÓLÁSSZABADSÁG ÉRTELMÉBEN JOGUK VAN HÍVŐKNEK VALLÁSUKAT NÉPSZERŰSÍTENI.

Ez igaz, de ugyanilyen joguk van az ateistáknak a saját véleményüket népszerűsíteni, és a rámutatni a vallások ellentmondásaira, képtelenségeire, sőt a vallások, a hívők KIGÚNYOLÁSÁRA IS.

Gyakran hallani, hogy nem szabad a vallásos embereket hitükben megbántani, hitüket kigúnyolni.

Erre csak annyit tudok mondani, hogy minden vallásos gondolkodjon el azon, hogy az ateizmust miért nem lehet kigúnyolni, az ateizmusról miért nem születnek kegyetlenül humoros mémek, ugyanúgy, mint a vallásról, az ateistákat miért nem lehet meggyőződésükben megbántani, ugyanúgy, mint a hívőket?

7. ELÉG A TEREMTÉS BIZONYÍTÁSA AHHOZ, HOGY A VALLÁS MINDEN RÉSZLETÉT ELHIGGYÜK

Nem!!! Először is a világ teremtése nem egyenlő a bibliai teremtés Ádám-Éva meséjével vagy egyéb vallások teremtés mítoszaival. Másodsorban a világ teremtésének feltételezésével csak annyit fogadunk el, hogy a teremtés pillanatában létezett egy Teremtő, de nem következik belőle hogy ez a Teremtő még most is létezik, hogy egyáltalán tudomása van az emberiség létéről és rendelkezik az istennek tulajdonított összes tulajdonsággal, mint például a mindentudás, mindenhatóság, igazságosság, emberszeretet, stb.

8. AKI NEM ISMERI A VALLÁST, ANNAK BÍRÁLATA, VÉLEMÉNYE A VALLÁSRÓL HITELTELEN.

Nem!!! Nem kell a Bibliát kívülről tudni, és a teológia tudósának lenni ahhoz, vagy a világ összes vallását ismerni töviről-hegyire hogy bárki is bírálja a vallásokat. Bőven elegendő a vallások alaptételeinek ismerete és elvetése, mert ha az alapok borulnak, akkor összeomlik az egész építmény.

9. A VALLÁSOS EMBEREK OSTOBÁK

Sajnos ez viszont nem igaz. Nagyon sok tudós, művelt és intelligens ember vallásos, bár ez sem Isten létét, sem a vallások igazságát nem bizonyítja.

Az emberi agyban furcsa módon a bölcsesség, intelligencia és logika mellett jól megfér nemcsak az ártalmatlan istenhit, de még az ostoba és káros vallásosság is. Vannak akik hét közben komoly természettudományos munkát végeznek, vasárnap meg misére járnak, és ez nem okoz gondot nekik.

10. A HÍVŐT ÉSZÉRVEKKEL MEG LEHET GYŐZNI AZ IGAZSÁGRÓL

Sajnos a legritkább esetben lehet egy hívőt egy egyszerű vitában meggyőzni hite, vallása ellentmondásairól, az ennél sokkal nagyobb erőfeszítés és kitartó munka kell, és az sem mindig sikeres.

A katolikus dogmák például egyértelműen kifejezik, hogy az a hit lényege, hogy logikátlan és lehetetlen dolgokat gondolkodás és kétkedés nélkül fogadjon el a hívő. A hit lényege az is, hogy a vallás tévedhetetlen, és mint ilyen már eleve nem képezheti vita tárgyát.

11. ISTEN AZT AKARJA, HOGY BIZONYÍTÉK NÉLKÜL IS HIGGYENEK BENNE.

Ha így van, akkor Isten nem hallgathatja meg az imákat és nem lehet igazságos, mert a könyörgések teljesítése, a bűnösök evilági büntetése és a jók jutalmazása bizonyság lenne létezésére. Ebből következik, hogy még ha létezik is Isten, akkor is totál felesleges minden ima, könyörgés, adomány, liturgia.

12. A HÍVŐK MINDENBE KÉPESEK BELEMAGYARÁZNI ISTEN AKARATÁT, ISTEN TEVÉKENYSÉGÉT.

A hívők szerint, ha jó történik veled, az Isten jutalma jóságodért, vagy ha nem vagy jó, hát akkor Isten szeretete, mert akkor is jutalmaz, amikor meg sem érdemled.

A hívők szerint, ha rossz történik veled, Isten azzal is jót tesz veled, mert ebből tanulsz, mert csak próbára akar tenni, és különben is majd a túlvilágon kapod meg a jutalmad az evilági rossz kompenzálása gyanánt.

A hívők szerint, ha Isten semmit sem tesz veled, ez csak azért van, mert Isten szabad akaratot adott neked. Nem tudsz olyan megtörtént eseményt mondani, amibe a hívők ne magyaráznák bele isten jóságát, szeretetét, bölcsességét. Ha esetleg magyarázatukkal mégis kudarcot vallanak, akkor jön a Jolly Joker: Isten útjai kifürkészhetetlenek.

13. PUSZTA LÉTED A BIZONYSÁG ISTEN KEGYELMÉRE

A hívők szerint aki él, az azért él, mert isten megsegítette, mert isten szereti, ezért élte túl a betegségeket, a balesetet, vagy ezért tért vissza egy öldöklő háborúból. Ebben az az aljas trükk, hogy a többiek, vagyis a hullák, akik nyomorultul elpusztultak, már nem reklamálhatnak, hogy én jó keresztény, hívő vallásos ember voltam, sokkal jobb a túlélőknél, mégsem segített rajtam az Isten.

14. LELKEK, HALÁL, TÚLVILÁG,

Ha jól belegondolunk, egy Isten létéből egyáltalán nem következik, hogy létezik örök emberi lélek, és a túlvilág. Persze hogy ez a túlvilág menny és pokol, Valhalla, vagy nirvána, már csupán helyi specialitás.

Számomra sokkal inkább elfogadható, hogy minden vallásnak eredete, oka és kiindulópontja nem Isten bizonytalan léte, hanem a halál biztos volta.

Az emberi tudat számára felfoghatatlan hogy a halál az elmúlás és a megsemmisülés. Sokkal inkább hajlamos elfogadni, hogy a halállal nem szűnik meg egészen, hanem a tudata-értelme a testétől független, léleknek nevezett valami, amely a test megsemmisülése után is tovább létezik. Nem isten teremtette az lélekkel bíró embert, hanem az ember teremtette isten fogalmát azért, hogy hinni tudjon saját örökkévaló lelkében. Ahhoz, hogy a hívő elképzelhesse azt, hogy létezik egy túlvilág, és az ő lelke ebben a túlvilágban tovább élhet, hogy a megszámlálhatatlanul sok emberi lélek mellett az ő lelke is külön helyet és megkülönböztető figyelmet kap a túlvilágon, ahhoz már az isteni mindenhatóságban és mindentudásban is hinnie kell.

15. ISTEN KORRUMPÁLHATÓ DE LEGALÁBBIS SZÉLHÁMOS

A vallásos hívők meg vannak győződve arról, hogy ők, a porszemnyi lények, tevékenységükkel képesek befolyásolni egy szerintük végtelenül nagyobb és hatalmasabb lényt, a világmindenség urát. A mindenható, mindentudó, végtelenül bölcs és mindenre képes Istent bizonyos tevékenység ellentételezéseként rávehetik arra, hogy olyasmit megtegyen, amit különben nem tett volna, vagyis segítsen rajtuk, tehát lényegében korrumpálhatják az istent.

Ha az isten két szemben álló fél közül azt segíti, aki jobban könyörög és nem azt akinek igaza van, akkor nem egy igazságos isten, hanem egy szemét alak, akit könyörgéssel és egyéb tevékenységekkel rá lehet venni arra, hogy ne legyen igazságos. Ez bizony nem más, mint korrupció.

Ha az isten viszont a könyörgések ellenére úgyis csak azt segíti akinek igazsága vagyon, akkor meg nem tisztességes dolog részéről könyörögni hagyni azt, akin úgysem fog segíteni. Elfogadni valaminek az ellenértékét és azután meg nem teljesíteni bizony szélhámosság.

16. A MINDENHATÓ ISTENNEK LOBBISTÁKRA VAN SZÜKSÉGE

(Itt most főleg a katolikus mitológiára gondolok, de azért más vallás is magára veheti.)

Úgy látszik, istennel nem lehet közvetlenül kapcsolatban lépni, ami azért erősen megkérdőjelezi a mindenhatóságát. Istennek közvetítőkre, lobbistákra van szüksége vagyis a papokra, Szűz Máriára, meg közbenjáró szentekre.

Miért kell Szűz Máriához imádkoznom közbenjárásért? Jézike magától nem segít, csak ha az anyukája ráripakodik:

- Fiacskám az Isten szerelmére, segíts már ezen a nyomorulton, mert állandóan engem nyaggat!

Miért kell a Szent Antal szobra alatti perselybe vagyonokat dobnom, hogy érdekemben közbenjárjon az Úrnál? Szent Antal lényegében lobbista, és akkor még finoman fogalmaztam, mert durvábban fogalmazva inkább a befolyással való üzérkedés tényállását valósítja meg.

 

Kíváncsi leszek a népszámlálás eredményeire márciusban. Bár a KSH-t, nem tartom túl megbízható forrásnak. Túl közel vannak a tűzhöz, így ott 2+2 az nem feltétlenül 4, hanem: "főnök mit szeretne, mennyi legyen?"

Igazából a lényeg nem is ez, csak bevezetés.

Ha minden egyházi intézmény és az összes hozzá tartozó költség, csak a hívőket terhelné, belépődíj, tagsági díj, saját fizetésből finanszírozás, de tényleg minden, beleértve a papok, egyéb kisebb-nagyobb szentfazekak "munkadíját" felújítás, rezsi stb.

Mennyire esne vissza a hívők száma?

(még nem tudni mennyiről)

Szerintem ha pénzbe kerülne ez a középkori "közösségi" hobbi, hirtelen már szinte senki nem akarna annyira vallásos lenni, de igy ez kb. mint a ...dó dilemma: disznóhús ingyen

 

DE HÁT MIÉRT VALLÁSOSAK AZ EMBEREK?

Szerintem a hívők legnagyobb része nincs is tisztában azzal sok baromsággal eszement hazugsággal, amit a vallások hirdetnek. Nem fújják kívülről a Bibliát vagy pláne a katolikus dogmákat. A kognitív disszonancia szerint a legnagyobb hülyeségeket egész egyszerűen eleresztik a fülük mellett, nem vesznek róla tudomást, vagy ami még rosszabb, megmagyarázzák maguknak. Azzal érvelnek, hogy a régi ember sok mindent nem tudott, félreértett, meg hogy nem kell mindent szó szerint érteni, minden csak szimbolika, mélyebb értelemben. Például összefésülik a hatnapost teremtést a modern kozmogóniás és evolúciós elméletekkel megmagyarázva, hogy a hat napot nem kell szó szerint érteni, mert azok akár évmilliárdos, évmilliós korszakokat szimbolizálnak, isten az ősrobbanással teremtette a világot stb., stb. Szerintem a hívők többsége megelégszik azzal, hogy otthon imádkozik és vasárnap elmegy a misére és azt, hogy mire okították hittanon, már rég elfelejtette.

Ne becsüljük le a vallások vonzó erejét! Próbáljuk inkább megérteni, hogy a modern, „felvilágosult” ember számára, illetve akár természettudósok számára vajon mitől lehet vonzó a vallás.

Ha az ateisták nem értik meg, hogy a vallás lényege és titka, hogy az élet legfontosabb és gyakran megoldhatatlan problémáira nyújt a hívőknek megoldást, akkor nincs esélyük arra, hogy eredményesen küzdjenek a hit és vallás ellen.

1. AZ ÖRÖK ÉLET – a halálfélelem megszüntetése

Senki sem képes feldolgozni, megérteni igazán a halál fogalmát. Mindenki fél, szorong, hogy mi lesz vele ha meghal. Erre kínál megnyugvást az örök élet ígérete, a halhatatlan és mennybe menő lélek meséje.

2. AZ ISTENI GONDVISELÉS – magyarázat és belenyugvás, a véletlenre, a sorcsapásokra.

Egy súlyos sorscsapásra az első reakció, hogy miért pont velem történt ez?

A hívő szerint viszont semmi sem történik véletlenül, minden velük történő dologgal az istennek célja van, mégpedig olyan célja, mely a 

javunkat szolgálja. Nyugodjunk bele, fogadjuk el a legkeményebb sorscsapásokat is, sőt örvendjünk neki, tekintsük úgy rá, hogy ez a mostani rossz később a javunkra válik, mint ahogy a tanulásra kényszerített gyermek is most bőg, de hogy fog majd örülni a tudásának, ha felnő. Nem véletlen az Isten-hívő, és az Atya-gyermek párhuzam.

3. SZABADULÁS A BOSSZÚVÁGYTÓL – a megbocsátás.

A megvalósíthatatlan bosszúvágy, megmérgezi a lelket, ahhoz, hogy valaki békében boldogságban éljen, de legalábbis kiegyensúlyozott legyen meg kell szabadulnia az értelmetlen bosszúvágytól, a neki ártók állandó gyűlöletétől. A megbocsátás megszabadít ettől a frusztrációtól

4. SZABADULÁS A LELKIISMERETFURDALÁSTÓL – bűneink megbocsátása

A legelvetemültebb emberek kivételével elmondhatjuk, hogy mindenkinek szorongást, rossz érzést, bűntudatot okoz, ha visszaemlékezik arra, hogy korábban rosszat tett, másoknak kárt, fájdalmat okozott. Ettől a lelkiismeret-furdalástól szabadít meg a megbocsátás:

„bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” amit a keresztények legfőbb imája hirdet.

Erre tesz még rá egy lapáttal a katolikusok leghatásosabb és szerintem egyben legaljasabb találmánya, a gyónás, illetve a gyónást követő feloldozás.

(Igen, mintegy mellékhatásként, a gyóntató atya a gyónás következtében az összes híve legféltettebb titkainak tudója lesz, de ez egy más történet, melyet a katolikus egyház hatalomtechnikája címszója alatt kell tárgyalni.)

5. MAGABIZTOSSÁG – Isten vagy az őrangyal vigyáz rád.

A bizonytalanságot, az önbizalomhiányt, is megszünteti az a hamis tudat, hogy egy végtelen hatalom szerető gondoskodása vezeti életed, cselekedeteidet, melyre vakon rábízhatod magad.

6. AZ ÉLETEDNEK ÉRTELME VAN - nem élsz hiába, isten értelmed ad életednek.

Istennek fontos vagy, célja van veled, életednek értelme van, ha ezt te nem is látod mindig.

7. SZABADULÁS A TEHETETLENSÉGTŐL – Ima, a mindenre jó pótcselekvés.

A vallás követelményeinek teljesítésével teszünk a jobb sorsunkért. Ennek legfőbb eszköze az ima. Iszonyú érzés a tehetetlenség, ha a várható sorscsapás ellen nem tudunk semmit sem tenni. Nem tudjuk saját problémáinkat megoldani, nem tudjuk megmenteni haldokló szeretteinket, nem tudunk segíteni a hozzánk közelálló bajba jutottakon. A tehetetlenség érzetét szünteti meg a mindenre alkalmazható ima. Ha már másra nem vagyunk képesek, hát imádkozunk, és akkor máris úgy érezzük, hogy tettünk valamit.

8. KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS – a vallási közösségek összetartanak, a tagok bátorítják, segítik egymást és főleg erősítik egymás hitét. „Ha mások is abban hisznek, mint én, akkor az nem lehet hülyeség.”

(A felsorolás nem teljes, nem is lehet az...)

Érdekes etikai kérdés, hogy ha egy hazug hit a hívő számára jobb életminőséget biztosít, akkor jogunk van-e őt ráébreszteni az igazságra? Például ha egy haldokló hívő megnyugvással és szinte boldogan várja, hogy magához szólítsa az Úr, akkor irdatlan aljasság lenne meggyőzni őt, hogy nincs is Isten.

Jobb-e ateistának lenni, mint hívőnek? Én ugyan jobban érzem magam ateistaként, de őszintén mondom, nehezemre esne megindokolni, hogy miért. Azon kívül, hogy az igazság jobb, mint a hazugság, más lózung hirtelen nem jut eszembe.

Ha barátunk erősen hisz abban, hogy párja őszintén szereti, és hű hozzá, akkor vajon jót teszünk, ha felvilágosítjuk, hogy párja csak kihasználja és fűvel-fával csalja? Nem pont ezzel tesszük tönkre az életét?

Azért ne ijedjetek meg, nem felejtettem el a vallások sötét oldalát, nem felejtettem el, hogy a vallások, mennyi rosszat, mennyi szenvedést, mennyi kárt tudnak okozni, embereknek, országoknak társadalmaknak. Ez ellen kell küzdeni, és nem a haldokló hívő, vagy a jámbor templomjáró ellen, nem feledve azonban, hogy lehet összefüggés a dolgok között.

Anélkül azonban, hogy a vallások lényegét megértenénk, anélkül, hogy megértenénk a vallásos emberek lelkivilágát esélytelen a vallás és hit elleni küzdelem.

VALLÁSOK ÉS KÉTELYEK

A istenhívők első és legalapvetőbb feltevése, melyből egész eszmerendszerüket származtatják az, hogy a világ nem csak úgy magától jött létre, hanem valaki teremtette. Erre ugyan semmi perdöntő bizonyíték nincs, csak olyan blődségekkel tudnak érvelni, mint hogy ez a rohadt világ olyan csodálatos, olyan rend van benne, olyan gyönyörű, olyan célszerű és észszerű hogy magától nem jöhetett volna létre. Miért ne? Hát csak! Körülbelül ez a legnyomósabb érvük. Az istenhívők a világban mindenütt látni vélik egy végtelenül bölcs teremtő keze nyomát. A szubatomi részecskéktől kezdve, az élőlények sokszínűségén át a világűr végtelen mélységéig.

Hát jó, feltéve, de meg nem engedve, legyen meg a hívő az akaratod, és munkahipotézisként fogadjuk el, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egy csodalény, akinek volt egyszer egy szabad hete, és unalmában nem tudott jobbat kitalálni annál, mint hogy hét nap alatt teremt egy világot. Fene a gusztusát, de hát ha ez szórakoztatta, akkor most már nem tudunk mit tenni, a világ létrejött, ezzel most már együtt kell élnünk. Ne gondoljuk azonban, hogy ezzel a hipotézissel egy csapással megoldjuk a lét nagy kérdését, ugyanis legfeljebb egy lépéssel odébb pöcköljük azt – hiszen bár sokan hajlamosak nagyvonalúan továbbsiklani felette – a kérlelhetetlen logika azonnal felteszi a kérdést:

- Ezt a Teremtőt ki teremtette?

- Talán a Teremtő teremtette saját magát is? Talán a teremtő olyan, mint a saját farkába harapó kígyóember?

- No és mi volt addig, amíg nem, nem létezett Teremtő?

Rohadt ciki, de legyünk konstruktívak és ezt most hagyjuk, ne kukacoskodjunk, maradjunk meg annál a feltételezésnél, hogy egyszer a végtelen múltban, a végtelen űrön túl, ott, ahol a kurtafarkú BigBang túr a Teremtő megteremtette a világot. Hozsánna!

Igaz, ezzel még korántsem fejtettük meg létünk nagy titkát, hiszen a kérdések ezzel csak most kezdenek el igazán szaporodni.

Vajon ez a Teremtő, hány szuperképességgel rendelkezik azon kívül, hogy világot tud teremteni? Kell egyáltalán, hogy más szuperképességgel is rendelkezzen? Egy szerény isten megelégedne azzal, hogy teremteni tud, és nem is vágyna igazán másra. Ennek a James Bond jellemű Teremtőnek azonban a világ nem elég.

Biztos például, hogy a Teremtő örök életű?

Azért mert valaki egyszer kín keservvel képes volt egy világot létrehozni, már az örök életet is birtokolnia kell? Miért? Mi végre? Miért kellene egy Teremtőnek örök életűnek lennie? Hol van ez előírva? Egy Teremtőnek talán munkaköri kötelessége az örök élet?

Teljesen természetes, jóformán mindennapos és banális történet, hogy egy mű túléli alkotóját. Miért lenne ez lehetetlen a világgal és az ő Teremtőjének kapcsán? Mi van, ha a Teremtő teremtett, de azután feldobta a talpát? Már rég alulról szagolja a világegyetemet, a hülye emberek meg imádkoznak hozzá, tök feleslegesen.

No, de egye fene, legyünk megint nagyvonalúak, és tételezzük fel, hogy a Teremtő nem pusztult el sem a világ kipottyantásának fájdalmában, sem gyermekvilágágyi lázban, sem pedig egy iszonyú körömgomba fertőzésben, hanem ma is jó egészségnek örvend. Hozsánna!

Óva intek azonban mindenki, hogy erre föl megkönnyebbülten fellélegezzen, mert a következő rettenetes probléma máris a nyakunkban van. Vajon milyen bűvésztrükköt tud még ez a teremtő? Vajon milyen szuperképességgel rendelkezik még? Miért kellene egy Örökéletű Teremtőnek egyben Mindenhatónak is lenni? Ki találta ki ezt a hülyeséget? Azért mert egyszer irdatlan durrogások közepette, nagy kínkeservvel kipottyantott a hátsójából egy világegyetemet, már egyenesen következne, hogy BÁRMIT MEG TUD TENNI? Hogy képességeinek nincs határa? Képes a halottat feltámasztani, a leprást meggyógyítani, a vízen járni, a vizet borrá változtatni? Szerintem igen nagy, már-már banális logikai hiba azzal érvelni, hogy ha valaki világot tud teremteni, akkor az minden jóval kisebb feladat elvégzésére is képes. Hát egy nagy kanlila fityfenét! Komolyan azt képzelitek, hogy az a matematikus, akinek kisujjában van mátrix algebra meg tud javítani egy csapot? Vagy ha valaki olyan zseniális zeneszerző, hogy ontja magából a gyönyörű filmzenéket az egyben garancia arra is, hogy ki tudja cserélni a gyertyákat az autómban? Na ugye!

Számomra teljesen agyament, és minden észszerűséget nélkülöző feltételezés, hogy a világteremtés képessége és az örök élet birtoklása egyben magába foglalja a mindenhatóságot is, no de egye fene. Ha már eddig nagyvonalú voltam, ne most hagyjam abba. Fogadjuk el újabb munkahipotézisként, hogy ez az Örökéletű Teremtő, bár semmi nem támasztja alá, de valami isteni csoda folytán, egyben Mindenható is. Hozsánna!

Van tehát egy feltételezett Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, aki sikeresen túl élte a teremtés fájdalmas aktusát, és aki mindenre képes amit csak el tudunk képzelni, és annak ellenkezőjére is. Ő az, aki gyorsabban elszámol a végtelenig és vissza, mint Chuck Norris, aki percenként ötször megoldja a négyszínsejtést, aki el tud köpni az Androméda ködig, és akinek nem okoz egy csepp gondot sem a fénysebességnél gyorsabban görkorcsolyázni. Ez a mi Örökéletű Mindenható Teremtőnk, mindenre képes, csak éppen humora nincs. Ebben nincs meglepő, hiszen tudjuk, hogy akinek humora van az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Ő az utóbbi.

Nana! Nehogy most bárki el kezdjen fantáziálni arról, hogy mit tenne egy ilyen lény helyében. Ez most nem a mennyei pornó forgatókönyv pályázata!

Azon azonban érdemes elgondolkodnunk, hogy egy ilyen végtelen hatalmas lénynek, aki bármit megtehet, mi a fenét van szüksége arra, hogy Mari néni térden állva imádkozzon hozzá, hogy Jucika bűntudatot érezzen, mert dugott a Józsival, hogy Mici néni ne egyen hús pénteken? Higgyük el, hogy egy ilyen nagyhatalmú lénynek, aki galaxisokkal bólingozhat, ha úri kedve úgy tartja, egyéb vágya sincs mint úgy megbuherálni a világot, hogy egy Föld nevű sárgolyón, annak lakói, vagyis mi, emberek imádják, könyörögjenek neki, templomokat építsenek neki? Hát nem végtelenül szánalmas pitiánerség ez a világ urától? Hát nem szentségtörés azt feltételezni, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő valójában egy szánalmas pitiáner alak, aki azon éli ki frusztrációját, hogy az embereket csicskáztatja, sőt sajnos nagyon sok esetben még kínozza is? Az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan, mint egy komisz kölyök, aki eltapossa a hangyákat és kitépi a legyek szárnyát?

A másik agyament dolog, az Örökéletű Mindenható Teremtőre úgy tekinteni, mint akit egy lepkefingnyi emberke korrumpálhat. Akit egy porszemnyi ember bármire is rávehet, akár imádsággal, akár könyörgéssel, akár szánalmas kis adományokkal, amit a templomok perselyébe csúsztat szemérmesen. Tragikomikus, hogy a hívők buzgón imádkoznak, könyörögnek, majd meg szakadnak, hogy istennek tetsző életet éljenek, és nem jönnek rá, hogy az Öröklétű Mindenható Teremtő mennyire leszarja szánalmas kis igyekezetüket.

Eddig nem esett szó róla, nem kerülhetjük meg a lélek kérdését, amely minden vallásban kitüntetett szerepet kap. Miért következne az Örökéletű, Mindenható Teremtő létéből az, hogy olyan lények (emberek) milliárdjait teremti, akiknek örök életű lelkeik vannak? Jó, jó, ha egyszer mindenható, akkor a nyolcmilliárd jelenleg élő ember lelkének menedzselése sem jelenthet neki problémát, csak az a kérdés, hogy minek?

Ha a hívők azt mondják, Isten útjai kifürkészhetetlenek, akkor most mi se fürkésszünk, hanem a teljesen logikátlan és valószínűtlen feltételezések sora után tételezzük fel, hogy van egy Örökéletű, Mindenható Teremtőnk, és vannak szintén örökéletű emberi lelkek milliárdjai akik amíg élnek, hozzá imádkoznak, és mindenféle praktikával próbáljak rávenni, hogy segítsen rajtuk.

No de álljon meg a menet! Hogyan következik mindebből a menny és a pokol, a tisztítótűz és a feltámadás, az utolsó ítélet napja, a cölibátus, a gyónás, az áldozás, a mise, vagy a körülmetélés és a disznóhús tilalma, a lélekvándorlás és az összes baromság, amit csak a vallások mitológiája valaha is kitalált?

Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő, olyan mesüge, hogy képtelen megértetni az emberekkel, hogy mit vár tőlük, és ehhez a papok segítségére van szüksége?

Hogyan következik ebből, hogy ez az Örökéletű Mindenható Teremtő olyan mesüge, hogy képtelen felfogni, hogy az emberek mit szeretnének tőle, és ehhez kénytelen közvetítők segítségét kérni. Ilyen közvetítőkön értem elsősorban a papokat, akik jó pénzért segítenek közvetíteni a hívő és a Jóisten között, vagy a katolikus szenteket, illetve Szűz Máriát, akikhez érdemes imádkozni, mert ők el tudják intézni, hogy az Úr teljesítse a hívő kívánságát.

Miért vágyik arra az Úr, hogy az emberek akkor is imádják, ha nem ad nekik bizonyságot létezéséről? Ha annyira kell neki az imádat, miért nem ad sajtótájékoztatót a világ összes TV csatornáján, vagy miért nem küld ez üzit a világ összes email címére, és okostelefonjára?

Nem jött még rá egy hívő sem, hogy ha Isten nem akar bizonyítékot szolgáltatni létezésére, akkor az isteni segítségért is hiába könyörögnek, mert pont a segítséggel adna bizonyítékot létezésére. Az a mondás, hogy a zuhanó repülőgépen kevés az ateista, mert mindenki imádkozik. Azt azonban nem teszik hozzá, hogy még soha egyetlen zuhanó repülőgép sem menekült meg az imák hatására.

Egyáltalán miért van ennek az Örökéletű Mindenható Teremtőnek szüksége imádatra. Ha nem imádja legalább egymilliárd ember, akkor hasmenése lesz, migrénje, vagy talán fehér folyása? (Arról a kérdésről eddig ugyebár szemérmesen hallgattunk, hogy ez a Teremtő vajon fiú-e vagy lány, mert az eddigiekből nem következik, hogy e teremtőnek egyáltalán ember formája és emberi neme legyen, de ennek ellenére a Föld összes elképzelt istene többé-kevésbé antropomorf. Igen, tudom, Sívának például hat karja van, de legalább így igazán Karizmatikus)

Hagyjuk is ezt a olcsó szexista pici élcelődést, és vigyázó szemeinket vessük a Föld többi részére. Mi van a Föld többi vallásával? Egyszerre nem lehet mind igaz! Tekintsük csak a világvallásokat:

Hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. Két eset lehetséges

1. Az egyik vallás az igazhit, az össze többi hazugság, eretnekség, az emberek becsapása.
2. Egyik vallás sem igaz, mindegyik hazugság, az emberek becsapása.

Bármelyik alternatívát fogadjuk is el, az eredmény, hogy az emberiség túlnyomó részéből hülyét csinálnak a papok és vallások, egy nemlétező isten szent nevében.

Gondoljátok meg, proletárok! Nézzétek meg jól, óh farkasok! – és sajtkészítők!

VAN ESÉLYE EGY MÁSODIK REFORMÁCIÓNAK?

Számomra egyszerre megdöbbentő és elkeserítő, hogy nagytudású, művelt, és intelligens emberek, sőt még tudósok, akadémikusok is, teljesen természetesnek, megdönthetetlen evidenciának tekintik Isten létét, és ami még szörnyűbb, Isten létével együtt a vallást, és az egyházat is, ezek minden ellentmondásával, ostobaságával, hazugságával együtt. Pedig felsorolni is nehéz, hogy hányan, hányszor cáfolták már meg a vallások állításait, tették nevetségessé a dogmákat, rántották le a leplet az egyházak álságos hazug működéséről – mindez idáig eredménytelenül.

Klasszikusak az ateizmus érvei és klasszikusak a hívők válaszai ezekre az érvekre, melyek mindig átlátszó kibúvók, burkolt ellentmondások, sőt sok esetben egetverő ostobaságok.

"- Isten azt akarja, hogy akkor is higgyenek benne, ha nem ad létéről bizonyságot, ezért nem bizonyítható a létezése.

- Isten a rosszal, a sorscsapásokkal csak próbára akarja tenni az embereket.

- Isten akkor is jót tesz veled, ha rosszat tesz veled.

- Isten útjai kifürkészhetetlenek, az emberi ész nem érhet fel Isten bölcsességével.

- Minden ami jó történik veled az Isten csodája, ami rossz történik, ahhoz Istennek semmi köze, esetleg az ördög műve.

- Isten szabad akaratot adott az embernek, ezért nem szól bele az életébe, de azért a világ Isten akarata szerint működik."

A vallásosság az emberek jelentős részének valós igénye, mely ellen igen nehéz harcolni, erőszakkal megszüntetni meg lehetetlen. Mindig lesznek akik inkább meghalnak, de nem tagadják meg vallásukat.

Ezek a notórius istenhívők nem gondolják, hogy végre itt lenne az ideje megszabadulni a vallások több ezer éves ostobaságaitól, nyilvánvaló képtelenségeitől és hazugságaitól?

Nem lenne itt az ideje felszámolni a vallásoknak a híveik felett gyakorolt feudális jellegű diktatúráját?

Nem lenne itt az ideje egy normális vallásnak, mely bár Isten létén alapul, de úgy elégíti ki a vallásra fogékony emberek igényét, hogy közben nem csinál bohócot belőlük?

Nem lenne itt az ideje egy olyan vallás létrehozásának amely már figyelembe veszi a modern tudományok eredményeit és nem ragaszkodik görcsösen a tudomány által ezerszer cáfolt baromságokhoz?

Nem lehetne egy olyan vallást létrehozni, ahol nincsenek olyan papok, szentek, angyalok, akik megfelelő ellenszolgáltatások ellenében képesek megbízóik számára előnyöket kijárni az Istennél, tehát lényegében korrupciós láncként működnek, de nagy jóindulattal is legfeljebb lobbistának nevezhetők?

Nem lenne itt az ideje egy második reformációnak, egy olyan vallás létrehozásának, amely nem akar mindenkit megtéríteni, amely békében megfér a bizonyított tényekkel, a tudománnyal és megelégszik azzal, hogy csupán bizonyíthatatlan feltevések mezsgyéjét birtokolja? Amely csupán a hitet igénylő embereknek szolgáltat, és csak szolgáltat, nem pedig uralkodik, a többit pedig békén hagyja?

A hívők azzal érvelnek, hogy Isten azért nem ad bizonyságot létezéséről, mert azt akarja, hogy bizonyság nélkül is higgyünk benne.

Ha mindenki látná, hogy Isten a jókat megjutalmazza és megbünteti a gonoszokat, ezzel egyben bizonyságot is adna létezéséről, a tapasztalat sajnos semmi ilyesmit nem támaszt alá,

ha mindenki imáját meghallgatná és teljesítené a könyörgéseket, ezzel egyben bizonyságot is adna létezéséről, de hát ez messze nincs így.

A fentiekből tehát az következik, hogy ha isten azt akarja, hogy bizonyság nélkül is higgyenek benne, akkor ezen akarata csak úgy valósulhat meg, ha nem szól bele az emberek életébe, mert beleszólásával azonnal elárulná létét.

A hívők azzal is érvelnek, hogy az Isten annak, aki neki tetsző életet él, és buzgón imádja, annak szolgáltat bizonyságot. Ez viszont egy Istentől totál hülye és logikátlan eljárás, mert pont a buzgó hívek azok, akiknek nem kell bizonyság, és pont a kételkedőknek és hitetleneknek lenne szükségük rá.

Ha viszont Isten ugyan létezik, de nem szól bele az emberek életébe, akkor teljesen felesleges imádkozni, böjtölni, templomba járni, felesleges minden pap és egyház, és persze teljesen felesleges azon vitatkozni, hogy létezik-e Isten, vagy sem – HÁT NEM TÖKMINDEGY?!

A zuhanó repülőben mindenki imádkozik, mondják kajánul a hívők, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy a lelke mélyén mindenki hisz Istenben és a gondviselésben, de valójában csak azt bizonyítják, hogy a kétségbeesett ember elveszíti a racionális gondolkodásra való képességét, no meg azt, hogy mennyit ér az ima. Ha mindenki imádkozik, és gyakorlatilag senki sem menekül meg… Márpedig ez a helyzet.

Miért van az elefántnak piros szeme?

Hogy el tudjon bújni a cseresznyefán.

Láttál már cseresznyefán elefántot?

Nem, még soha és más se látott.

Na ugye, milyen jól elbújt.

Ezt a vicc szemlélteti legjobban a hívők Isten létét bizonyító logikáját. Azért nem látjuk Istent, azért nem találkozunk vele, azért nem ad minden egyes embernek közvetlen bizonyítékot létezésére, mert azt akarja hogy bizonyíték nélkül is higgyünk benne, és mivel mindenható, hát marha jól el tud bújni előlünk.

Ugyan az a logika, mintha én azzal győzködnélek benneteket, hogy a cseresznyefák tele vannak elefántokkal és hogy nem láttok egyet sem pont az bizonyítja létüket, és azt, hogy marha jól el tudnak bújni.

Majd ha a hívők elhiszik nekem, hogy a cseresznyefákon elefántok tanyáznak, akkor én is el fogom hinni nekik, hogy Isten létezik.

 

Egy érdekes bocsánat tragikus kettős mércére figyeltem fel a hívők gondolkodásában. Persze nem ez lenne az egyetlen.

Mint tudjuk a hívők főben járó bűnnek (gyilkosságnak) tartják az abortuszt! Javítsatok ki ha tévedek, de a legtöbb hívő mindössze két mentő körülményt ismer el. Az egyik, ha a gyermek súlyos fogyatékossággal születik a másik, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti. Abba most ne menjünk bele, hogy egy, két - három hónapos embriónak lehetnek e emberi jogai.

Az ellentmondás: mi van az olyan tragikus esetekkel amikor az anya spontán elvetél? Ez az emberi "akarattól" független, a leggondosabb törődés mellett is előfordulhat. Ilyenkor az isten öli meg a magzatot? Ha nem az isten akkor ki? Ha isten öli meg a magzatot akkor már nem is olyan lényeges az emberi jogok, az élethez való jog kérdése? Ez nem kettős mérce?

Nem fogadom el válaszként az olyan típusa magyarázatokat, hogy ki vagyok én hogy istent megítéljem. Meg hogy ő az isten mindent megtehet. Meg isten szabad akaratot adott az embernek. Meg az ő kifürkészhetetlen útjai. Meg isten mindenkit szeret. Ezek nem elfogadhatók Ez tyúkszaros védekezés lenne.

Jó lenne, ha egyszer a hívők a sarkukra állnának és átgondolnák, hogy voltaképen miben is hisznek. Mert, ha az isten hitet megszabadítjuk a sallangoktól akkor nem marad más csak a végtelen, totális brutalitás.

 

Sokszor felmerül, hogy miért ússzák meg az egyházak a szexuális visszaéléseket, a szexizmust vagy az óvszerhasználat tiltását, az elavult, agresszív tanok hirdetését. Minden szervezetet alapja az 

azt támogató közösség, így azt szeretném kérdezni, hogy mennyiben felelősek a hívők az egyházaik visszaéléseiért közvetve, ha botrány botrányt követ, és mégsem váltanak/lépnek ki vagy akárcsak szerveznek tüntetést/petíciót stb. Ha nem, miért nem felelősek, ha igen, miért igen, és vajon mi az a korrekt megfogalmazás, ami az arányos hibáztatásnak felel meg?

 

Hívők állítják, hogy a tudományos gondolkodás, illetve az erre alapuló ateizmus is egyfajta vallás. Dogmákkal, szentekkel, és vakhittel. Számomra ez elfogadhatatlan és csak a hívő ember aspektusából értelmezhető állítás, mert éppen a tudományos gondolkodás lényegét nem értik azok, akik ezt állítják.

De lássuk, hogy miért gondolom így. Elsőként a problémák megértési folyamatában, megközelítésében tapasztalok ellentétet a hívő és a nem hívő megközelítésben. A hívő szemléletű megközelítésben a probléma lezárásához elegendő egy olyan magyarázat, amely az ember számára HIHETŐ. Ez pedig egy szubjektív hozzáállás, így tényleg csak a személy képességei, úgy nevezett „nyitottsága” szab határt annak, hogy milyen magyarázatot fogad el, és abba bizonyos személyek esetében a legvadabb marhaságok is beleférhetnek.

A tudományos gondolkodás viszont objektív, kísérleti, megismételhető bizonyítékot követel a magyarázat mellé, és azt is csak addig fogadja el, amíg újabb tények nem merülnek fel. A tudományos magyarázat folyamatosan finomodik, sőt, újabb tények ismeretében meg is bukhat, és új léphet a helyébe.

Nem vitatom, hogy bizonyos tudományos tételek átmenetileg dogmásodhatnak, és csak nehezen változtathatóak meg, de a tudományos fejlődés – végül – mindig megtalálja az útját. Gondoljunk csak Einstein nehézségeire, amikor fenekestől felforgatta a Newton-i fizikát. Épp mostanság láthatunk erről egy sorozatot az egyik ismeretterjesztő csatornán.

Ezzel szemben a HIT alapú magyarázatok alaptermészete, hogy dogmásodnak, olyannyira, hogy akár a tények ellenében is védik őket a hívők. Lásd például a klímaváltozás ügyét, hogy egészen naprakészek legyünk.

Összefoglalva azt gondolom, hogy a világot tudományosan szemlélő ateista ember kérdése nem az, hogy miben hisz. Éppen ellenkezőleg. Az, hogy éppen miben kételkedik.

 

A (tév)hívők között rengeteg a értelmes ember, akikre én felnézek, és akik az életnek majdnem minden területén használják a józan eszüket és az egészséges szkepticizmusukat, de a vallás és a hit területén sutba dobják mindezt. Vajon miért? Tudom, alapvetően a vágy vezérelt gondolkodás miatt. Amikor pedig valaki, a józan ész által vezérelve kétségbe vonja Isten létét, a hívők szerint ez a józan ész a sátán szava, aki el akar bizonytalanítani a hitedben, ezért nem szabad hinni a "józan ész álcája mögé bújó sátánnak".

Ez az analógia is rávilágít erre az ellentmondásra:

Ateista: Én a Nagy Spagettiszörnyben hiszek.

Hívő: De hiszen az nem is létezik!

Ateista: Dehogynem! Csak a Nagy Makaróni-Sátán azt akarja, hogy őt imádjuk a Nagy Spagettiszörny helyett. Ezért beférkőzik a gondolatainkba, és a Nagy Spagettiszörny ellen uszít minket.

Hívő: Miről hadoválsz te itt?

Ateista: Nyisd meg elmédet, és lásd: a megváltást, ahogy a Pasztafariánus Szakácskönyv is mondja, csak a Nagy Spagettiszörny hozhatja el. Aki a Nagy Makaróni-Sátánt követi, arra örök kárhozat vár! Tagadd meg a Nagy Makaróni-Sátánt, és hessegesd el a hamis gondolatokat, amit beléd plántál!

 

Lehet hogy van valaki, vagy valami valahol, aki, vagy ami magasabb rendű nálunk, de nem tudjuk, ki az, vagy mi az. Hogy később tudni fogjuk-e, vagy nem, rejtély, senki sem lát a jövőbe, még a hívők sem.

Maga az "ateista" kifejezés olyan a hívő előtt, mint a vörös posztó a bika előtt, mivel az egyház azt sulykolja a hívekbe, hogy az ateizmus a hit ellensége, meg hogy az Isten nemlétezésébe vetett hit. Az ateista nem általános "igaz" vagy "hamis" nézettekben gondolkodik. Ha akár a hívőnek, akár a nem hívőnek valamiben igaza van, azt elismeri, akkor is, ha ez adott esetben nehezére esik. Ha akár a hívő, akár a nem hívő téved valamiben, azt nem ismeri el, nem fogadja el, akkor sem, ha ez adott esetben nehezére esik.

Szerintem kimondhatjuk, az ateista gondolkodásmód veleje nem is annyira az, hogy nincsenek istenek - az ateista a belső szabadságát, erkölcsiségét, józanságát kívánja megőrizni, ezért általánosságban nem fogad el olyan állításokat, amelyeket lehetetlen bizonyítani. A "de facto" ateista be van oltva a vallások istenekről szóló állításai ellen, nem akarja, és nem is tudja elfogadni azokat, mert napnál világosabb előtte az istenek létével, tevékenységével kapcsolatos állítások hamis volta, az azokban található önellentmondások, logikai bukfencek.

Az ateista attól, hogy ateista, nem gonosz, és nem is szereti a gonoszságot. Az ateista nem is jobb, mint a hívők, az ateista egyszerűen józan. Gyakran dühítik, irritálják a hívők által alkalmazott manipulatív, etikátlan, erkölcstelen prédikációs, illetve térítési módszerek. Ő is próbál segíteni a hívőnek, rávilágítva magának a vallásos hitnek az erkölcstelen, butító, romboló természetére. Az ateista is hatással szeretne lenni a környezetére, azt szeretné, ha az emberek általánosnak vélt "igazságoknak" meg "hazugságoknak" nevezett állítások helyett a bizonyított tényekkel legyenek tisztában, és azokkal összhangban éljenek, gondolkodjanak, mert számukra is ez a legegészségesebb.

Az ateista nem fog megtérni. Lehet, hogy csendben marad, amíg a hívő prédikál, de ez a csend nem az egyetértésről beszél.

 

 

ISTEN ÉS A VÉLETLEN

Az ember élete során nap, mint nap találkozik a véletlennel, mivel véletlennek azt az eseményt nevezi, amelynek bekövetkeztét nem tudta előre kiszámítani, megjósolni. Nagy kérdés, hogy vajon az ember csupán észbeli és számítástechnikai lehetőségeinek végessége miatt nem képes mindent előre megjósolni? Bár együtt kell élnünk azzal a ténnyel, hogy számunkra a jövő legtöbb esetben megjósolhatatlan, de azért nagyon nem mindegy, hogy ennek csupán gyakorlati okai vannak, vagy ez elméletileg, elvileg is lehetetlen.

Klasszikus gondolat a pillangó effektus, vagyis az, hogy egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon. Anélkül, hogy a káoszelméletet komolyabban megismerném és megérteném, annyit azért szerényen megjegyezhetek, hogy ha mindennek oka van, akkor minden eleve el van rendelve, és akkor szabad akarat sincs, hiszen az is megváltoztathatatlan ok-okozati összefüggések láncolata, hogy ki mikor mit fog akarni.

Ha mindennek oka van, akkor ebből az is következik, hogy az embernek nem érdemes bármit is tennie sorsának jobbra fordulásáért, hiszen már születése pillanatában eldöntött tény az egész élete és életének minden kis mozzanata. No és természetesen ebből az is következik, hogy Istenhez imádkoznia is tök felesleges.

Einstein mondta „God does not play dice with the universe.” (Szó szerint, Isten nem játszik kockajátékot a világegyetemmel, értelemszerű és frappánsabb fordításban, „Isten nem szerencsejátékos”.) Márpedig minden szerencsejáték alapja a véletlenre való fogadás. Véletlen nélkül nincs szerencsejáték.

Ha valóban létezik mindenható és mindenek felett álló Isten, akkor mivel mindent ő irányít, akkor Isten akarata nélkül, vagyis véletlenül nem történhet semmi a világon. Ha valami előre nem látható, megmagyarázhatatlan dolog történik, akkor a hívők készen állnak a tökéletes magyarázattal, miszerint „Ez volt Isten akarata.”, meg hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”. A véletlen léte tehát akár Isten létének is cáfolata lehet, de mindenképpen mindenhatóságának cáfolatának tekinthető.

Itt jegyzem meg, hogy maga az a dogma, hogy Isten szabad akaratot adott az embernek már eleve ellentmond Isten mindenhatóságának, de hát botorság a dogmákban logikát keresni, hiszen a hit alapját képező dogmáknak pont az a lényegük, hogy totál logikátlan, egymásnak ellentmondó dolgokat kell igaznak elfogadni.

Szabad akarat csak akkor létezhet, ha véletlen is létezik. Isten mindenhatóságával hogyan egyeztethető össze a véletlen léte, hiszen ha Isten nem uralja a véletlent, akkor nem lehet mindenható sem.

A legtöbb ember maga akarja irányítani a sorsát, és meg van győződve arról, hogy ez többé-kevésbé sikerül is neki. Ez vajon csak illúzió, vagy ez az igazság?

Van-e értelme úgy élni az életünket, azzal a meggyőződéssel, hogy nem mi magunk döntünk sorsunkról, hanem a káoszelmélet, a sors, vagy egy isten határozza meg mi történik velünk életünk során?

 

 

A hívő számára Isten igenis létezik, mert hisz benne, emiatt számára Isten létezése valóságosnak tűnik.

Az ateista számára Isten nem létezik, mert ő csak azt fogadja el, amit valamilyen módon meg tud vizsgálni, Isten létezését azért nem fogadja el, mert nem tudja megvizsgálni.

Viszont ha az ateista azt mondja a hívőnek "Isten nem létezik" a hívő csak mosolyog, és azt mondja "De igen."

Ha a hívő azt mondja az ateistának "Isten létezik" az ateista csak mosolyog, és azt mondja "De nem.".

Ez valahol egy patthelyzet, de nézzük a tényeket:

Tény, hogy nincs az a hívő teológusprofesszor, aki tisztességes eszközökkel(!) meg tudna nyerni egy Istenről szóló vitát egy 8 általánost végzett józan paraszti ésszel gondolkodó ateistával szemben.

Tény, hogy a kereszténység tele van korrupcióval, és mocskos ügyekkel.

Tény, hogy a kereszténységen belül is sok a vita, a veszekedés, sok a belső harc.

Tény, hogy a kereszténység szent iratai tele vannak hibákkal, önellentmondásokkal.

Tény, hogy a keresztény hívők állításai a tudomány mérlegén többnyire nem állják meg a helyüket, ahogy a tudomány újabb és újabb dolgokat felfedez, feltalál, a hívők állításai közül egyre többről bizonyosodik be, hogy hamis.

Viszont tény, hogy a hívő közösség ad egy biztonságérzetet, megadja a közösséghez tartozás érzését.

(Javítva)Tény, hogy van olyan, amikor valaki "Jézushoz" megtér, és komolyan veszi a hitét, ténylegesen abbahagyja az egészségére káros, vagy törvényellenes tevékenységeket, tisztességes munkát keres, sőt adott esetben ha teheti, az általa okozott károkat is megtéríti.

Tény, hogy az európai, benne a magyar társadalom az évezredes hagyomány alapján kereszténynek tartja magát.

Tény, hogy a kereszténység ha nagyon lassan és nehezen is, de halad a korral, modernizálódik, próbál élhető maradni.

Újra végig olvasva amit leírtam azt gondolom, a kereszténység csak akkor maradhat fent hosszú távon, ha a fennmaradásához kényszerítő eszközöket használ a nem keresztényekkel szemben - és a keresztényekkel szemben is az egység kierőszakolása érdekében - mint ahogy korábban is tette a történelem folyamán számtalanszor. Reméljük, ez nem fog ismét bekövetkezni.

 

Tagadhatatlan, hogy isten rengeteg embernél visszatartó erővel bír, betartják a 10parancsolatot. Ők igazából nem is hívők, hanem istenfélők. Nekik isten a kontroll. Csak, hogy az élet fáján az álszentségben szenvedő kiszáradt ágra is aggassunk valami jótékony tarisznyát!

 

 

ÉN NEM HISZEM, hogy sok keresztény hiszi még szó szerint a teremtéstörténetet, a vízözön-sztorit, a Vörös tenger kettéválasztását, a szűznemzést vagy a feltámadást. Szerintem a hívők többsége jelentős mértékben felvilágosult, a Biblia történeteit meséknek vagy legendáknak tartja, amelyeknek nem a konkrét tartalma, hanem az eszmei értéke, az erkölcsi tanulságai a fontosak.

AZT GONDOLOM, hogy sokan azért vallásosak még mindig – a maguk módján – mert meggyőződésük, hogy csak a vallástól kaphatják meg azokat az erkölcsi tanításokat, amelyekre szükségük van az életben való eligazodáshoz, annak eldöntéséhez, hogy mi a jó és mi a rossz. És mert elhiszik, hogy – szemben az ateistákkal és más vallások híveivel – ők tudják a jó választ, ezért ők jobb emberek, mint a hitetlenek meg a „nem igaz”-hitűek. (Jó-jó, ők sem mindig élnek saját normáik szerint sem erkölcsösen, de ők legalább törekszenek rá…)

És a dolog működik – NEKEM ELHIHETITEK, mert én is tízparancsolat-alapú nevelést kaptam, amit nem rontott le a kisdobosok hat meg az úttörők tizenkét pontja. (Ezek voltaképpen nem többek, mint a tízparancsolat szocreál változatai – „mindig igazat mond”, meg „tiszteli szüleit, nevelőit”.) De hogy mire is tanít igazán a keresztény vallás? Na, itt a bökkenő! Erre döbbentem rá, amikor rákerestem a hét főbűnre és a hét fő erényre.

A hét "főbűn":

1. A kevélység.
2. A fösvénység.
3. A bujaság.
4. Az irigység.
5. A torkosság.
6. A harag.
7. A jóra való restség.

A hét fő erény:

1. Alázat.
2. Jóakaró szeretet.
3. Szelídség.
4. Jóban való buzgóság.
5. Adakozás.
6. Mértékletesség.
7. Tisztaság.

AMIT ÉN EBBŐL KIOLVASOK:

• Az egyéni érdekérvényesítés és az élet élvezete: bűn.
• Erény a tömegbe való beolvadás és a fennálló hatalmi viszonyok elfogadása.

Hol vannak olyan értékek, mint:

• felelősségvállalás?
• öngondoskodás?
• emberi méltóság?
• mások elfogadása?
• tudás?

Mindezt átgondolva ÉN ARRA SZAVAZNÉK, hogy többet kellene foglalkoznunk az emberi és polgári jogokkal, a humanizmus és a felvilágosodás kérdéseivel.

Többet, mint a Nagy Szent Könyvekkel.

 

Vannak még tényleg VAK hívők? Igazán nem akarom megbántani őket, de 2023-et írunk, ami gondolkozásra késztetne... Isten teremtette? És istent? Ja, az örök... logikus... Hegyen mindenki amiben akar, hisz ez sokaknak segít és az egyetlen "hovatartozásukhoz", hovatovább, egyetlen egyetértésükhöz kapcsol embereket, (akik pl egyébként SEMMIBEN nem értenek egyet pl szomszédjukkal -politika, kaja stb.-) DE biztos ő is jó ember, elfogadható, hisz azonos a hitünk! ( vagy nem, tehát kövezzük meg, nyúzzuk ki a belét stb...) Nem lehetnének az emberek vallás-egyezés nélkül illetve vallás nélkül csak megértőek és barátok, anélkül, hogy csak "isten miatt" tolerálnak másokat??? Esetleg csak mert ha mások vagyunk is szerethetőek lehetünk? Sőt! Esetleg az, ami eddig így vagy úgy gondoltunk/tettünk annál van jobb, egyszerűbb, finomabb?

 

 

A képlet sztem qrva egyszerű. Ha elfogadjuk ténynek az anyagi világ létezését (lásd még szubjektív idealizmus), kiindulásként ezt tarthatjuk önmagában valónak - azaz valamilyen formában mindig is létezett, azaz nincs teremtő.

Ha elfogadjuk az anyagi világ előtti - fölötti szellemi teremtő erő létezését, csak egy kérdés marad, az hogyan keletkezett, ki teremtette.

Ha azt mondjuk, öröktől létezett, ott vagyunk, mint a feljebb említett materialista világkép, pontosabban annak parafrázisánál. Erre viszont - mint teremtőre ennek alapján semmi szükség nincs.

Sem szerep, sem hely nincs számára.

ÉS KÉREM figyelemebe venni! SENKI nem jogosult a hívők tiszteletben tartandó lelki szükségletét sem kritikával illetni sem elmarasztalni, leszólni.

Ez az ő szent magánügyük!

 

Csodálkozok.

Miért nem értitek, hogy aki istenhívő, az azért az, mert olyasmiről van meggyőződve, ami nincs. Mindegy, hogy földrengés, szökőár, aszály, rák. Isten akarata. De ha szarban van, akkor imádkozik istenhez az akarata ellen, ugye. Amikor megmenekül, az isten jósága, ha mellette százan nem menekülnek meg, az isten járulékos vesztesége. Ha az orvos meggyógyít, isten adta a tudást az orvosnak, de biztos, ami biztos alapon imaláncot kezdeményeznek. Vagyis: teljes tudathasadás.

Isten jó is, meg nem is, segít is, meg pusztít is.

Ez a világon mindenütt így történik, csak nem nevezzük istennek. Főleg nem imádkozunk olyasmiért, amire nincs hatásunk. Próbáljuk az életünket megoldani tapasztalással, akarattal.

Az imaláncos, ámenes emberek a leghaszontalanabb tagjai a társadalmaknak.

Nincs mit csodálkozni. Egy szót találtam rájuk:

Lusták.

 

Sajnálom, de szerintem ez ostobaság. Nincs semmiféle bizonyítási teher, se pro se kontra.

A hívő hiszi, hogy van Isten, az ateista nem hiszi. Sem a hit, sem a nem hit nem szorul tudományos igényű bizonyításra. Azért hit, és nem tudás.

Persze, ha a hívő meg akar győzni arról, hogy hagyjam el az ateizmusomat, az más kérdés: akkor joggal várom el tőle, hogy álljon elő valamiféle bizonyítékkal arra nézve, hogy én tévedek, amikor nem hiszem, hogy van Isten. Sajnos azonban, amikor egy ateista próbál megtéríteni egy hívőt, akkor tőle is elvárható Isten nemlétének bizonyítása.

Az úgy nem megy, hogy ateista vagyok, ezért odamehetek egy hívőhöz azzal, hogy: Szia, öreg! Azonnak bizonyítd be nekem, hogy van Isten, és ha nem tudod bizonyítani, köteles vagy ateistának lenni.

Általában: célszerű volna egymás (tév)hiteit békén hagyni mindaddig, amíg másnak nem árt vele.

Mindig van bizonyítási teher. Azt állítani, hogy az ateizmus arra a hitre alapul, hogy Isten nem létezik mindig egy hazug teista érv lesz, amivel a bizonyítás terhét megpróbálják átterhelni az ateistákra. Az ateizmus az istenek létezésére adott bizonyítékok teljes hiányára alapul, ezért nem kell benne hinni, csak önállóan kellene tudni gondolkodni. Ha találnának egy szilárd, tényekre alapuló bizonyítékot akármelyik isten létezésére, nem lennének többé ateisták, én sem lennék az. Bizonyítékokat azonban mindeddig nem találtak, de közvetett bizonyítékot sem. Ezért van az, hogy a vallások hitre alapulnak, mert a hívők bizonyíték hiányában is hisznek isteneik, szellemeik, démonjaik, mumusaik létezésében. Ezzel szemben egy ateistának soha nem kell bizonyítania, hogy akármelyik isten nem létezik, csupán annyit kell belátnia, hogy nincs bizonyíték az ellenkezőjére! A hívők ha azt állítják, hogy a más vallások istenei nem léteznek, akkor -az elméleted szerint- ezt akár be is bizonyíthatják! Ez esetben a bizonyítási módszerük alkalmazható lesz a saját istenükre is... Az egy keresztény hit, hogy mindenkinek hinnie kell valamiben, ahogy hajlamosak azt is hinni, hogy mindenki imád valamit. Ez azonban nem igaz, és nyilvánvaló, hogy a keresztények, akik hajlamosak ezt hinni még nem értették meg, hogy hogyan lássanak dolgokat más nézőpontokból.

 

FONTOS TÉNYEK

A világegyetem kora 13,82 milliárd év,

a Föld nevű bolygó kora 4,54 milliárd év,

az emberiség kora 200 000+ év,

a judaizmus kora 4000 év,

a dzsainizmus kora 2600 év,

a buddhizmus kora 2600 év,

a konfucianizmus kora 2500 év,

a taoizmus kora 2400 év,

az istenfogalom kora 10 000 év,

az anyaisten kora 8 000 év,

a hinduizmus kora 6000 év,

a zoroasztrizmus kora 4000 év,

a kereszténység kora 2000 év,

az iszlám kora 1200 év,

a szikhizmus kora 400 év,

a shiridi Sai baba kultusz kora 100 év.

Az ember különböző időszakokban különböző isteneket teremtett. Isten tehát az ember teremtménye. A keresztények képzeletbeli gyermek-, és tömeggyilkos istenét az ember ráadásul saját maga hasonlatosságára teremtette, ezért lett az önimádó, féltékeny, irigy, bosszúálló és perverz.

 

EGY ATEISTA GONDOLATAI HITRŐL, ISTENRŐL, VALLÁSRÓL

HITEK

Három dolog van, amit az ember képtelen felfogni, a halál, a véletlen, és saját maga létezése.

Mi lesz velem a halál után? Az lehetetlen, hogy ne létezzek többé valamilyen formában.

Miért érnek pont engem a sorscsapások? Mi lesz velem a jövőben?

Miért vagyok én pont én, miért születtem pont ebben az országban, ebben a korban, pont ebbe a családba?

Az ember számára a megmagyarázhatatlan a legfélelmetesebb. Megnyugtatóbb elhinni egy hazug magyarázatot, mint félni a megmagyarázhatatlantól.

Három dolog van, határozottan meg kell különböztetni, a hitet, az istenhitet és a vallást. Ezek egyre csökkenő halmazok. Nem minden hívő istenhívő, nem minden istenhívő vallásos.

Aki nem hisz istenben, még hihet természetfeletti dolgokban, lehet babonás, hihet abban, hogy a jövő megjósolható, hihet abban, hogy a szerencse bevonzható és a balszerencse elkerülhető, hihet a lélekvándorlásban, vagy a voodoo mágiában és még számos egyéb babonában.

Aki hisz istenben, még nem feltétlen vallásos, lehet hogy számára isten egy bensőséges barát, aki szereti és segíti és ehhez a képzeletben kapcsolathoz az ilyen hívőnek nincsen szükségre papokra, templomra vagy a Bibliára, sőt ezeket egyenest elveti, vagy éppen hogy hamis hazug halandzsának tartja.

A vallásos ember viszont olyan istenhívő, aki önmagában képtelen arra, hogy az istennel - akiben hisz - kapcsolatot alakítson ki ezért mindenben elfogadja a papok segítségét és magyarázatát, betartja vallásának előírásait.

HIT ÉS BIZONYOSSÁG

Az ember kénytelen sok mindent elhinni, hiszen nem szerezhet mindenről bizonyosságot személyesen. Valójában a tudásunk túlnyomó részét egész egyszerűen elhisszük.

- Elhisszük, mert általunk is bizonyított tényekből levezethetők

- Elhisszük, mert nem mond ellent általunk is bizonyított tényeknek.

- Elhisszük azonban azt is, ami számunkra hiteles forrásból származik. No és a gondok itt kezdődnek, mert lényegében azon is múlik az ateista vagy vallásos világnézet, hogy ki mit fogad el hiteles forrásnak.

Egy ateistának érthetetlen, hogy az emberek miért hisznek bizonyítatlan és bizonyíthatatlan, logikátlan dolgokat, miért hisznek el valamilyen istenben, illetve bármilyen egyéb természetfeletti dologban, természetfelettiben, mesebeli lényekben, vámpírokban, farkasemberekben, tündérekben boszorkányokban, asztrológiában, varázslásban, jóslásban.

A magyarázat pedig egyszerű. Az emberek azt hiszik el, amit hinni akarnak. Nem véletlen a „fantasy” filmek nagy sikere. Minden ember csodaváró, szeretjük a mesét, szeretjük azokat a történeteket, filmeket, amelyekben varázslat, a szuper képességek, csodák szerepelnek. Az ateista megelégszik azzal, hogy „bárcsak igaz lenne”, a vallásos meg magáévá teszi a csodákat.

Az emberek nem csak akkor válnak hívővé, ha egy szuper gonosz hittérítő valamilyen zseniális ármánnyal és hipnotikus erővel beléjük szuggerálja az istenhitet. Már egy közepesen tehetséges jósnő is képes elhitetni egy átlagosan buta kuncsafttal, hogy be fog következni amit mond. De az bulvár honlapok asztrológiai rovatai is futószalagon gyártják az asztrológia híveit.

Még ateisták között is vannak, akik valamilyen babonát elhisznek, vagy bár eszükkel tudják, hogy milyen ostobaság a babona, de mégis szoronganak 13-án és összerezzennek, ha egy fekete macska átszalad előttük.

Az sem ritka, hogy az emberek nem a társaiktól tanulják el a babonát, hanem maguknak „gyártanak” valamilyen babonát. Példaként talán elég, ha csak Radnótit idézem:

„s az iskolába menvén, a járda peremén,

hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,”

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb ateista, ha őszintén magába néz, a saját életéből is talál hasonló példát.

MILYEN AZ ISTEN?

A NEM TEREMTŐ

A hívők azzal érvelnek, hogy mindennek van eredete, oka, így világot is valakinek kellett teremteni.

Ez látszólag megnyugtató magyarázat a világ létezésére, de valójában csupán a kérdés elodázása, mert rögtön felmerül, hogy istent ki teremtette és mi volt isten előtt? Erre hívők válasza, hogy az isten öröktől fogva létezik. Ez semmivel sem különb és érthetőbb válasz annál, mint hogy a világ öröktől fogva létezik.

A hívők azzal is érvelnek, hogy a világ olyan tökéletes, hogy magától nem jöhetett létre, a természet minden tökéletessége bizonyíték a teremtésre.

A valóság azonban az, hogy a természet korántsem tökéletes. Sem a szubatomi részecskék, sem a bogarak kitinpáncélja, sem a DNS, de még a tengerparti naplemente sem tökéletes. A természet kegyetlen alaptörvénye, hogy csak az marad fenn, ami életképes, számtalan selejt variáció pedig elpusztul nyomtalanul eltűnik. Persze hogy ahová nézünk ott csupa életképes dolgot látunk, a stabil atommagoktól kezdve a kékbálnáig, azonban ne tévessze össze senki az életképes fennmarad, az életképtelen elpusztul kegyetlen logikáját valamiféle tökéletes teremtéssel.

A NEM ÉLŐ

Ha valamikor a világot egy isten teremtette, az nem garancia arra, hogy ez az isten még most is él. Akár él, akár nem az biztos, hogy nem ad magáról életjelt, bizonyságot, tehát gyakorlatilag olyan, mintha nem élne.

A NEM MINDENTUDÓ

A vallás útmutatás arra nézve, hogy a hívő miként veheti rá az istent, hogy az megsegítse.

Óriási ellentmondás, hogy egy mindentudó istennek el kell mondanunk, hogy mit szeretnénk tőle, mert ha nem mondjuk el, akkor nem tudja. Most akkor mindentudó vagy mégsem?

A NEM MINDENHATÓ

Óriási ellentmondás, hogy a világegyetem urával üzletelhetünk, ha kedvére teszünk, úgy élünk, úgy imádkozunk ahogy az neki tessen, akkor ezért cserébe kialkudhatunk valamit. Ha istent az ember befolyásolni tudja, akár imával, könyörgéssel vagy áldozattal, akkor az isten rá van szorulva arra, amit az ember adhat neki, tehát nem mindenható. Ha mindenható, akkor megteremtené magának mindazt amire szüksége van, és nem lenne az emberre rászorulva, se az ember imáira, se áldozataira, se templomaira, a papokra meg pláne nem.

AZ IGAZSÁGTALAN

Óriási ellentmondás, hogy a méltó és igazságos isten magától nem dönt helyesen, nem jutalmaz és büntet helyesen. Ez abból következik, hogy ha helyesen és igazságosan a jókat jutalmazná, akkor a jóknak felesleges lenne a könyörgés, hiszen jutalmukat könyörgés nélkül is megkapják, a rosszaknak viszont szintén felesleges lenne a könyörgés, mert ha az isten igazságos, akkor egy rosszat soha nem fog jutalmazni, bárhogyan is könyörög. A jó nem attól jó, hogy könyörög istenhez, és a rosszból sem lesz attól jó, hogy buzgón imádkozik.

A KORRUPT

A vallások léte és liturgiája a legfőbb bizonyíték arra, hogy maguk a papok tartják istent korruptnak, és igazságtalannak, hiszen csak egy nem mindenható, gyarló, igazságtalan és korrupt isten esetén van értelme a vallásoknak. Ahol a rossz, a bűnös mindenféle bohóckodással ráveheti, korrumpálhatja istent, hogy a javára cselekedjen.

A vallások lényegében útmutatások arra nézve, hogy miként viselkedjünk, miként éljünk, mit tegyünk azért, hogy az istent korrumpálhassuk, hogy isten megsegítsen akkor is, ha ezt nem érdemeljük meg.

A REJTŐZKÖDŐ

Azt mondják a vallásosok, hogy az isten azt akarja, hogy bizonyság nélküli is higgyenek benne, ezért nem szolgáltat magának bizonyosságot.

Ha felismerjük, hogy isten létére csak az isteni igazságosság lenne bizonyság, akkor könnyen beláthatjuk, hogy az isten mélységesen igazságtalan. Ha ugyanis igazságos lenne és a jókat jutalmazná, a rosszakat büntetné, akkor egyből elárulná létét, ezért az isten inkább nem jutalmaz és nem büntet. A szegények hiába vallásosak, nem fognak meggazdagodni, a maffiózók közül meg az ateisták is vígan és mérhetetlen gazdagságban élnek. A háborúkban ártatlanok tömegei halnak meg, nyomorodnak meg, válnak földönfutóvá, a háború kirobbantói és haszonélvezői meg röhögnek a markukba.

AZ ÁLSÁGOS

Isten büntetése jutalom? A vallásosok még azzal a nyakatekert érveléssel is képesek előjönni, hogy az isten azért büntet, hogy itt a Földön vezekelj, és majd a mennyországba jussál. A sorscsapásokkal isten csupán próbára akar tenni és megtérésre motiválni. Ez igen szép dolog istentől, de ki a fene kérte őt, hogy szenvedések árán juttasson bárkit is a mennyországba? Talán szabad akaratukból választják az emberek a sanyarú földi sorsot? Mert ugye egy másik érvelés szerint isten szabad akaratot adott az embernek.

ISTENI TERVEZÉS ÉS A SZABAD AKARAT

A hatékony kegyelem nem teszi fölöslegessé és nem szünteti meg a szabad akaratot. (De fide)

- katolikus dogma -

Szabad akaratodból választhatsz rossz és jó között, de ha a rosszat választasz akkor megbüntetlek – mondja isten – és szerinte ez szabad választás, szabad akarat.

A szabad akaratnak nemcsak az isteni tervezés lehet ellentéte, hanem a kauzalitás, az a meggyőződés, hogy mindennek oka van, egész életünk ok-okozati összefüggések láncolata, amelyet csak azért nem tudunk kiszámítani, mert lehetőségeink végesek. Ennek nem feltétele az isteni tervezés.

Az igazi kérdés tehát, hogy létezik-e véletlen, vagy mindennek oka van. A kauzalitásnak nem feltétele az isteni tervezés, hanem csupán egyik magyarázata, viszont ha mindennek oka van, akkor a világ létrejöttének pillanatában már minden eldőlt, attól függetlenül hogy a világ létrejötte isteni teremtés következménye-e vagy sem.

Ha létezik az isteni tervezés, akkor a fő kérdés, hogy képes lehetek-e istent rávenni, hogy ezt a tervet a javamra megváltoztassa? Gondolok itt imára, könyörgésre, istennek tetsző életvitelre.

Szerintem az isteni tervezésből nem következik a szabad akarat hiánya létezhet egyszerre mind a kettő, mit azt a vonatkozó katolikus dogma állítja.

Ha mind az isteni tervezés, mind a szabad akarat létezik, akkor ez azt jelenti, hogy szabadon dönthetek arról, hogy verjen az isten, vagy ráveszem arra, hogy jobb sorsot biztosítson nekem. Persze ehhez az is kell, hogy az isten az ember által befolyásolható legyen, ami korántsem biztos, ami korántsem következik az isteni létből, mégis minden vallás alapja.

Ha létezik véletlen, akkor a fő kérdés, hogy képes vagyok-e a véletlen eseményeket befolyásolni. Mint tudjuk, a statisztika egyes eseményekre nem vonatkozik. Tehát bizonyos valószínűségeket képes lehetek befolyásolni, a károsakat csökkenteni, a kedvezőket növelni de az egyes véletlenekre nem lehetek befolyással. Hiába csatolom be a biztonsági övet, akkor is meghalhatok autóbalesetben, ha statisztikailag kimutatható, hogy a biztonsági öv csökkenti a halálos autóbalesetek arányát.

Tehát isten ide vagy oda, a fő kérdés, hogy képes vagyok-e sorsomat befolyásolni, vagy életem ok-okozati események láncolata, mely számomra felfoghatatlan és megmásíthatatlan, legyen sorsom akár egy isteni tervezés folyománya, akár a csillagokban megírt forgatókönyv, akár a világ alaptermészete.

A normális ember, aki nem filozófus, persze azonnal rávágja, hogy micsoda hülye kérdés, hogy létezik-e szabad akarat? Hát persze, hogy létezik. Én döntöm el és nem más, hogy sört iszom-e vagy bort, hogy Jucira hajtok, vagy Zsuzsira, hogy vasárnap kirándulni megyek-e vagy misére. Ne akarja senki se bemesélni nekem, hogy már a Big Bang pillanatában eldőlt, hogy ma a fehér vagy a kék ingemet veszem fel és nem én döntök ebben, csak azt képzelem.

Amit nemcsak a normális ember, de a legbölcsebbek sem képesek felfogni, az a véletlen. Felfoghatatlan, hogy miért érnek sorscsapások, miért pont engem ér balszerencse. Miért lett kapufa a szabadrúgásom, miért pont az én autómnak jött az a marha, miért pont az én házam égett le? Érdekes módon a jószerencse kevesebb gondot okoz, a legtöbb ember azzal nyugtázza, hogy ez neki JÁR, bemeséli magának, hogy a jószerencséért megdolgozott.

A VALLÁS ÉS A LOGIKUS GONDOLKODÁS

AZ ÉRZELEM ÉS AZ ÉRTELEM

A világ nem fehér és fekete, és nemcsak primitív, ostoba és minden empátiát nélkülöző vallásosok vannak, hanem bizony ugyanolyan primitív és minden empátiát nélkülöző ateisták is, akik nem tudják elképzelni, hogy valaki elfogadja egy isten létét, vagy pláne a szentháromság fogalmát, Mária szüzességét, és Krisztus csodáit. Az egyetlen magyarázatuk erre a tényre, hogy aki vallásos az végtelenül ostoba, csak ők az ateisták az okosok, mert nem hiszik el ezeket a baromságokat.

Ez nagyon szép és látszólag logikus érvelés, csak az a bökkenő, hogy nem igaz. A vallásos hit érzelmi alapú, az emberi psziché terméke, melynek esetenként semmi köze a logikus gondolkodáshoz, okossághoz vagy butasághoz. A vallásos ember nem azért vallásos, mert ostoba, hanem azért mert pszichikumának igénye van a hitre.

Akinek pánikrohama van, annak, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy félelmének nincs valós oka, ettől a rohama nem múlik el.

Az elvakult szerelmesnek, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy erre a kapcsolatra csak ráfizethet, ettől nem fog elmúlni benne a szerelem.

A szerencsejáték függőnek, legyen bármilyen okos, hiába bizonygatod, hogy nincs esélye, nem fog hinni neked, inkább elveszíti minden vagyonát.

A bigott hívőnek is, legyen bármilyen okos, hiába bizonyítod be, hogy hite tök hülyeség, ettől nem lesz ateista.

A valóban vallásos ember azért tud hinni, mert tökéletesen el tudja választani a racionális gondolkodást, és a vallásos hitet.

A vallásosság tehát enyhe skizofrénia? A vallásos ember kettős életet él? - Egyszerre él egy racionális valóságos világban és egy virtuális irracionális hitvilágban? Nem tudom, de tény, hogy a vallásosok kiválóan megoldják magukban ezt a problémát és cseppet sem zavarja őket a bennük lévő kettősség.

Talán ez valami olyasmi, mint a mesék, vagy fantázia filmek élvezete. Amikor a Csillagok Háborúját nézzük, akkor tudjuk, hogy nem létezik fénykard, nem léteznek jedik, és a térugrás, sőt egyesek még azt is tudják, hogy világűrben nincs hangja a robbanásnak, mégsem akadunk ki azon, hogy nagyot durran az űrben a felrobbant űrhajó, és végigizguljuk a fénykardokkal vívott párbajokat. Ha az ember a fantasztikus filmek, mesék során ki tudja kapcsolni saját logikus gondolkodását, akkor miért lenne meglepő, hogy ezt a templomban, vagy otthon a feszület előtt térdepelve is meg tudja tenni.

Az emberi elme tökéletesen el tudja választani az értelmet és az érzelmet, a racionalitást és az emocionalitást, a logikát és a pszichét.

A VALLÁSOSOK HÜLYÉK VAGY GAZEMBEREK?

Az ateistáknak végre meg kellene érteniük a vallásos embereket, meg kellene érteniük, hogy miért és mitől vallásosak. Sehová sem vezet, ha az ateisták csak két dolgot tudnak feltételezni a magukat vallásosnak valló emberekről vagy azt, hogy ostobák, vagy azt, hogy gazemberek, akik csupán érdekből hazudják, hogy vallásosok.

Azt, hogy ki vallásos valóban, és ki az, aki csak érdekből hazudja magát vallásosnak, azt csak a Jóisten tudja(Sic!). Az ateista önmagát csapja be, ha nem hajlandó elfogadni, hogy a legtöbb vallásos ember valóban és őszintén, teljes lelkében, szívében vallásos. Totál értelmetlen és egyben kudarcra ítélt az ateisták buzgó vallásellenessége ha nem lépnek túl a vallásosok lehülyézésén vagy legazemberezésén.

VALLÁSOSSÁG ÉS ISKOLÁZOTTSÁG

Kiváló statisztikák érhetők el a Neten, melyek egy országon belül adják meg a különböző iskolázottsági csoportok vallásossági mutatóit. Ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az iskolázottsággal a csökken a vallásosok aránya. Az ateisták diadallal lobogtatják ezeket az adatokat bizonygatva, hogy lám, lám, csak a hülyék vallásosok.

Ezzel a statisztikákkal csupán két bajom van.

1. Ha két tulajdonság párhuzamosan változik, abból még nem következik minden kétséget kizáróan, hogy egy független és egy tőle függő tulajdonság-párt találtunk. Az is lehet, hogy mindkét általunk választott tulajdonság egyformán függ egy olyan tulajdonságtól, amit nem vettünk figyelembe. Ez egy kicsit bonyolultul hangzik, de a feltevésem ismertetésével talán érthetőbbé válik.

Én azt feltételezem, hogy a vallásosság az egzisztenciális bizonytalanságtól függ. Minél bizonytalanabb valakinek az egzisztenciája, annál inkább menekül a vallás nyújtotta 

hamis biztonságba. Az iskolázatlanabb népesség egyben szegényebb is. Nem talál olyan jól fizetett állást mint a diplomás, jobban fél a munkanélküliségtől, a betegségtől. A diplomásoknak komoly tartalékaik vannak, meg tudják fizetni a magas szintű egészségügyi ellátást, meg tudják fizetni a pszichológust, melyhez nagy divat és teljesen általános, hogy eljárnak, tehát nincsenek rászorulva a szegények pszichológusára a papra.

2. Ezek a statisztikák általában egy fejlett országon belül készülnek, de mi van az országok közötti összehasonlítással. Nézzük a keresztény Európát. Portugáliában a lakosság 70%-a vallja magát vallásosnak, Csehországban viszont mindössze 16%. Óriási különbség! Nekem senki ne mondja, hogy hasonlóan óriási különbség van a csehek és portugálok iskolázottsága és szellemi képessége között a csehek javára. Szóval már itt megbukni látszik az a szép elmélet, hogy a műveltség és intelligencia megszünteti a vallásosságot.

MENNYI ÉSZ KELL AZ ATEIZMUSHOZ?

A régi korok emberei jóval kevesebbet tudtak a világról, de azért hülyék nem voltak. Nem kell ahhoz atomfizikai, kibernetikai vagy asztrofizikai ismeret, hogy valaki rájöjjön, az imák nem működnek, az isten nem segít, a könyörgés és áldozat hiábavaló. Persze az ősi trükk működik, amikor bebeszélik, hogy azért élsz, mert az isten vagy istenek megsegítettek. A halottak meg nem tudnak reklamálni, hogy őket nem segítette meg isten, pedig ők jobban fohászkodtak és ők vannak többen.

Nem árt ha az ateisták belegondolnak abba, hogy az istenhit a vallás milyen mélyen gyökerezik az emberi pszichikumban. Milyen hatalmas és általános az igény a vallásra. Ma a Föld túlnyomó része vallásos országokból áll, sőt egyes országokban akár halállal is büntethetik a vallásellenességet. Itt tartunk a 21. században!

A MINDENT MAGYARÁZÓ BIBLIA

A bibliát több ezer évvel ezelőtt írták, amikor az emberek tudása töredéke volt a mai ember tudásának, a biblia nagy része legenda, mítosz, mese vagy egyenesen tudatos ferdítés és hazugság. Amikor a ma embere a Bibliában keres magyarázatot, az olyan, minta a jelen orvosa az óegyiptomiaktól akarná eltanulni a koponyaműtét fortélyait, és a Csipkerózsika meséből a mélyaltatás technikáját.

A BIBLIA ELLENTMONDÁSAI

A Biblia kétség kívül tartalmaz történelmileg bizonyított elemeket, ezek főleg az ókori országok nevei, uralkodói, valóban létezett városok és földrajzi egységek, folyók, hegyek, nevei. Ezen túl azonban olyan bőségesen ontja az ellentmondásokat, mesebeli elemeket, hogy nem is érdemes ezeket tételesen felsorolni és különben is ezt már sokan sokszor megtették, ezért én most itt csak néhány elemi ellentmondást említenék.

A Teremtést hogyan lehet napokban számolni, amikor a Napot az úr csak a harmadik napon teremtette? A Teremtés szerint előbb volt nappal és éjszaka, minthogy az Úr a Napot megteremtette volna.

Honnan lett Káinnak felesége, ha a Földön rajta kívül még csak Ádám és Éva élt.

Hogyan válthatta meg Krisztus a halálával a bűneinket, ha egyszer halhatatlan. Ha Krisztus valóban meghalt, akkor nem halhatatlan isten, ha meg feltámadt, akkor nem halt meg igazán, tehát az egész megváltás kamu.

Ha Noé minden állatott felvitt a bárkájára akkor mi van a dinoszauruszokkal?

Miatyánk (Az Úr Imája)

Ha bűnt követek el embertársam ellen, akkor miért az Úrtól kell bocsánatért könyörögnöm, és miért az Úrnak kell megbocsátani, miért nem attól kell bocsánatot kérnem, aki ellen vétkeztem?

Ha „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” és „az vesse rá az első követ, aki bűntelen” akkor, mivel mindenki bűnös valamennyire, nemcsak a házasságtörő asszonyt, de senkit, még a rablógyilkost sem lehet megbüntetni? Akkor ez a Maffia és a gengszterek ideológiája?

Ha az ostya, vagy kenyér lehet az Isten teste, és a bor a vére, akkor akár Coca Cola is lehetne a vére és a Chio Chips a teste. Ez az egész bohócság tiszta kannibalizmus, meg vámpír tempó. A hívek isszák az istenük vérét és zabálják a testét. Pfuj.

Ha isten mindenható, akkor miért nem tudja Lucifert legyőzni, megölni, megsemmisíteni? Erre csak egy magyarázat lehetséges, hogy Lucifer ugyanolyan mindenható és hallhatatlan isten, mint Jézus. A Biblián alapuló kereszténység tehát többistenhit, ahol az Atya, a Fiú és a Szentlélek mellett Lucifer, sőt Szűz Mária is istenek.

AGNOSZTIKUSOK ÉS ATEISTÁK

Az agnosztikusok nem tagadják isten létezését, de nem is fogadják el igaznak addig, amíg be nem bizonyosodik a léte. Az ateisták „bátrabbak”, mert ki merik jelenteni azt, hogy nincs isten, mivel a minimális elvi esélyt isten létére elhanyagolhatónak tartják. Én személy szerint lényeges különbséget nem látok a két társaság között. A gyakorlati különbség csak a vallásosokkal folytatott vitában jelentkezik.

Az agnosztikusok azt mondják, hogy aki állít az bizonyítson, és addig nem hajlandók hinni istenben, míg nem bizonyítják be létezését.

Az ateistáknak rosszabb a pozíciójuk a vitában, mert a vallásosok úgy érvelhetnek velük szemben, hogy igaz, hogy mi nem tudjuk bizonyítani, hogy van isten, de ti sem tudjátok bizonyítani, hogy nincs, tehát egyezzünk ki döntetlenben. Ez persze olyan döntetlen, mint amit a kezét, lábát vesztett sötét lovag ajánl Artúr királynak a Gyalog galoppban.

Az ateisták persze tisztában vannak azzal, hogy isten létének valószínűsége teljesen elhanyagolható, (infinitezimális) vagyis gyakorlatilag nulla és ahogy minden normális ember ki meri jelenteni, hogy nem létezik a lochnessi szörny, a chupacabra vagy a jeti, ugyanúgy az ateisták is nyugodtan kijelentik, hogy nincs isten.

A hívek, akik azzal érvelnek, hogy Jézus Krisztus létét nem lehet kizárni, teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a többi isten létét ugyanúgy nem lehet. Márpedig az egyetemes emberi kultúra százával teremtette az isteneket. Ugyanaz a logika, amellyel a egy vallás egy konkurens isten létét cáfolja és eretnekségnek minősíti, a saját istene ellen is fordítható. Persze minden vallás magát tartja az egyedüli igaz hitnek. Az ateista és hívő vitája mellett nem lenne haszontalan valamelyik két vallás közötti vitában elhangzó érveket is megismerni.

A HIT GYÖKEREI

HIT A HALHATATLAN LÉLEKBEN

Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden vallás első és legfőbb pillére a halhatatlan lélekben való hit. Nem az istenhit, nem is a természetfelettiben való hit, nem a mennyországban, pokolban, angyalokban, ördögökben való hit, mert ezek már csak folyományok, következmények. A szilárd alap, amelyre minden vallás építkezik, a halhatatlan lélekben való hit. Mindennek vallás alapja, hogy az ember nem képes saját megsemmisülését elképzelni, saját halálát felfogni, ezért igen könnyen vevő arra, hogy elhiggye: halhatatlan lelke testének megsemmisülése után is létezni fog.

HIT A VÉLETLEN LEGYŐZÉSÉBEN

A hit második pillére a véletlen irányításában való hit. Az emberi elme, a halálhoz hasonlóan a véletlent sem tudja megérteni, elfogadni, megmagyarázni. „Miért velem történik ez a balszerencse?” Miért nem történik velem semmi szerencsés dolog?” Ahogy a halál helyett sokkal könnyebb elfogadni a halhatatlanságot ugyanúgy az érthetetlen véletlen helyett sokkal vonzóbb alternatíva, hogy nincs is véletlen, mindent egy felsőbb lény irányít, mindennek oka és célja van, és minden a mi javunkat, üdvözülésünket szolgálja, még ha mi ezt nem is tudjuk felfogni.

Az ember alapvető vágya, hogy saját javára tudja fordítani a véletlent, ezért nagyon könnyen hisz annak, aki azt mondja, hogy kövesse utasításait, és akkor a kedve szerint alakul a jövő. Kerülje a fekete macskát, viseljen amulettet vagy éppen keresztet, vagy imádkozzon istenhez.

HIT AZ ÉLETÜNK ÉRTELMÉBEN

A hívő számára nem céltalan az élete. Hiszi, hogy isten nem véletlenül teremtette olyannak, amilyennek született, abba a korba, abba az országba, abba a családba, ahol született. Életének minden mozzanatának értelme és célja van, sorsát a jóságos, és őt szerető isten irányítja.

A VALLÁS ELŐNYEI

Miért hisznek az emberek, ha egyszer a vallás logikátlan, a vallás hazugság? Hát azért, mert a vallásosság számukra jó, számukra előnyös! Ez ilyen egyszerű. Akár tetszik, akár nem, a vallás működik! A sok hülyeség, hazugság elfogadásárért cserébe jobb életminőséget ad! Ha az ateisták ezt nem látják be, nem ismerik meg ezeket az előnyöket, akkor sosem fognak eredményesen küzdeni a vallások ellen.

Például konkrétan a katolikus vallás:

Feloldja a belső gyűlöletet, a megvalósíthatatlan bosszú okozta frusztrációt (megbocsátás)

Megszünteti a bűntudatot (gyónás)

Értelmet ad az életnek (Az Istennek céljai vannak veled.)

Megnyugvást ad, elviselhetővé teszi a sorscsapásokat (A sorscsapásokkal isten a javadat szolgálja)

Megmagyarázza a megmagyarázhatatlan véletlent (nincs véletlen, minden isten akaratából történik)

Biztonságérzetet ad (isten és az őrangyalod megvéd)

Soha nem leszel tehetetlen, még a legkilátástalanabb helyzetekben sem. (Az ima, mint pótcselekvés azt a (hamis) érzetet adja, hogy mégis tettél valami hasznosat, helyeset azért, hogy megold a megoldhatatlan problémádat.

Reményt ad (isten megsegít, ha kéred)

Megszünteti a magányt (isten mindig veled van)

Elviselhetővé teszi a halál gondolatát (Az örök élet ígérete, a halhatatlan lélek hazugsága által )

Mindezért cserébe a vallásosok számára nem nagy ár a hit, a hihetetlen dolgok elfogadása.

 

A KERESZTÉNYSÉG ÉS A POLITIKA ÉDESTESTVÉREK

A kereszténység maga a tiszta kikristályosodott politika. Minden jó, ami történik veled, de még az is amit magad érsz el, az tőlünk (Jézustól) származik, de minden rossz ami történik veled, arra megpróbálják ráfogni, hogy a te hibád illetve bűnöd büntetése, esetleg az ördög műve vagy - és ez a legédesebb, nem is rossz, csak te érzed annak, mert a javadat, vagyis az üdvözülésedet szolgálja. A házad leégése ugyanolyan atyai pofon a Mi Atyánktól, mint az a valódi  atyai pofon, amit a matek egyesért kaptál, és ami miatt mégsem buktál meg matekből.

VALLÁSOSOK VS. ATEISTÁK

A vallásos ember szempontjából az vallás ellen érvelő ateista valami szörnyű dolgot akar vele művelni, hiszen minden fenti előnytől és az élete értelmétől akarja megfosztani. Ehhez még egy rejtett szégyenérzet is társul, mert valahol legbelül ők is sejtik, hogy logikailag nincs minden rendben a hitükkel. Ez magyarázza, hogy fanatikus vallásosok akár ölni is képesek emiatt. Miután minden vallás borzasztó hazugságokra, lehetetlen és logikátlan állításokra épül, nagyon egyszerű kigúnyolni. A kognitív disszonancia alapján, ez a gúny minél találóbb, annál jobban fáj a vallásos embernek. Nagyon árulkodó, hogy a vallásosokkal ellentétben, az ateistákat nem lehet kigúnyolni, az ateistákat nem lehet nevetség tárgyává tenni, vagy megalázni ateista mivoltukban.

A katolikus hitvilág annyira ostoba és lehetetlen és olyan könnyű kifigurázni, kigúnyolni hogy kabaré témának keresve sem lehetne jobbat találni. És mégis él és virágzik kétezer éve, és híveit lehetetlen meggyőzni arról, hogy mekkora eszement baromság az egész. Szóval kedves ateista testvéreim, ideje lenne elgondolkodni rajta, hogy mi a vallások titka, mert ha erre nem jövünk rá, erre nem találunk ellenszert, akkor hiába tépjük a szánkat.

Meg kell érteni, hogy a legtöbb ember inkább él hazugságban, ha ez a hazugság boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá, magabiztosabbá teszi, ha ez a hazugság megkönnyíti az élet nehézségeinek elviselését, minthogy igazságban éljen, magányosan, reménytelenül, segítséget sehonnan sem várva.

MIT ADHAT AZ ATEISTA VILÁGNÉZET A VALLÁSOS VILÁGNÉZETÉRT CSERÉBE?

Rendben van, egy ateista meggyőz egy hívőt arról, hogy hite hazugság, isten nem létezik. Mit tud adni az ateizmus a hitért cserébe? Mivel tudja vonzóbbá tenni az ateista világnézetet a vallásosságnál?

Katolikusoknál megszünteti a szexelés miatt érzett bűntudatot

A keresztényeknél megszünteti a pokolra kerülés miatt érzett félelmet

No de mit tud tenni a halálfélelemmel, a véletlentől való rettegéssel, az egyedülléttel, a kilátástalansággal? Mit tud adni az ateizmus a vallásért cserébe? Az igazságot mondhatjuk, hozzátéve, hogy milyen felemelő és szép dolog hazugság helyett igazságban élni – de ez nem fogja meghatni a vallásos embereket.

 

A VALLÁS EVOLÚCIÓS ELŐNY VAGY ZSÁKUTCA?

Az emberiség túlnyomó többsége vallásos, és teljesen ateista ország nincs, legfeljebb néhány olyan, amelyekben kisebbségben vannak a magukat vallásosnak vallók. Ez nem lehet véletlen. Vajon hogyan alakulhatott ez ki? Ha egy tulajdonság elterjedt egy fajban, akkor joggal feltételezhetjük, hogy valamilyen módon evolúciós előnyt jelent. Azok szaporodtak el akik rendelkeztek ezzel a tulajdonsággal, akik meg nem, azok azok aránya csökken, vagy esetleg teljesen eltűnik az adott tulajdonság.

Persze a vallásosságot ne egy meghatározott tulajdonságnak képzeljük el, mint Mendel csodatölcséreinek piros vagy fehér színét, melyeknek öröklésmenete szigorú szabályokat mutat. A vallásosság mint olyan, biztosan nem egyértelműen öröklődik, a vallásos szülőknek éppúgy lehetnek ateista gyermekeik, mint ahogy az ateista szülőknek vallásos gyermekeik. Ha valami öröklődik a vallásosság terén, az csupán a 

vallásosságra való hajlam, ami számtalan tulajdonság együttes megléte és ami legfeljebb statisztikusan mutatható ki.

Hogy azután e hajlam birtokában kialakul-e az egyed élete során a vallásosság, az már nagyon sok egyéb tényezőtől függ. Nagyban meghatározó a nevelés, az iskola, és nem utolsósorban az élethelyzet. Akit súlyos sorcsapások élnek, akinek rendszeresen a véletlenen múlik az élete, mint például a háborúban harcoló katonának, az nagyobb valószínűséggel lesz vallásos, mint az, akit elkerülnek ezek a hatások.

Lehet, hogy csak egy vad ötlet, de mi van, hogy ha a vallásos hordák, népek harcosai mivel a túlvilágban hittek, ezért nem féltek a haláltól és a szó szoros értelmében halálmegvető bátorsággal harcoltak, legyőzve a haláltól rettegő vallástalan törzseket és népeket, megnövelve ezáltal a vallásosságot meghatározó géncsoportok gyakoriságát az emberi fajnál.

Kérdés, hogy a 21. században is megmaradt-e még evolúciós előnynek a vallásosság. Ma a tudomány küzd a vallással. A szilárdabb tudományos alapokkal és kevesebb vallásossággal rendelkező népek fejlettebb haditechnikája, előnyben lesz-e a vallásos népek halálmegvető bátorságával? Legyőzi-e a drón a kamikazét? Az arcfelismerő program, az öngyilkos merénylőt?

???

 

1. Káinnak honnan lett felesége, ha akkoriban Éva volt az egyetlen nő a Földön?
2. Jézus harmadnapra feltámadt, tehát nem halt meg, tehát nem áldozhatta értünk az életét, hanem csak egy kis múló kellemetlenséget vállalt. Ha viszont nem áldozta értünk az életét, akkor a bűneinket sem válthatta meg. Az nem a halál vállalása, ha valaki eljátssza a halálát, majd kiugrik a sírból elhengergeti a követ, leszedálja az őröket, és még vígan randalírozik a Földön vagy negyven napig, amíg apukája haza nem viszi. Most akkor mitől érvényes a megváltás?
3. Ha az Úr mindenható, akkor minek megváltani az emberek bűneit? Miért nem tudja saját hatáskörében semmissé tenni a bűnöket, miért a saját fiát csicskáztatja?
4. Aki hagyja a saját fiát megdögleni, az mitől a szeretet istene?
5. Hogy lehet méltó és igazságos az, aki az apák bűneiért az utódait bünteti hetedíziglen?
6. Ha „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” és „az vesse rá az első követ, aki bűntelen” akkor, mivel mindenki bűnös valamennyire, nemcsak a házasságtörő asszonyt, de senkit, még a rablógyilkost sem lehet megbüntetni? Akkor ez a Maffia és a gengszterek ideológiája?
7. „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”

Ha pofánverem a szomszédot, akkor a szomszéd helyett miért az Úrtól kell bocsánatot kérni és miért az Úr fog megbocsátani,  amikor nem is az Urat vertem pofán, hanem a szomszédot?

7. Ha a szentlélek meg isten és Jézi az egy, akkor Jézi ejtette teherbe a saját anyját, aki ráadásul József nője volt ?

 

Vasárnapi hívők

Szeretném leszögezni azonnal:
1. Tiszteletben tartom minden ember hitét, akár miben is hisz!
2. Semmi bajom semmilyen vallással, felőlem mindenki annak hódol, aminek akar!
3. Én is abban hiszek, amiben akarok, és semmilyen beleszólást nem engedek ebben másoknak!
4. Ez az írás nem a hívő emberekről szól főleg, hanem az álszentekről!
5. Akinek nem inge, ne vegye magára, amit itt olvas!
Különben is, aki olvassa ezt az írást, az kivétel, és rá nem vonatkozik semmi!!!!
6. Remélem, nem tör ki semmilyen vallásháború!
7. Béke legyen veletek!

  Szüleim után evangélikus vallású vagyok, hiszen mindig az apa vallását örökli a gyerek ebben a rendszerben. Szüleimnek köszönhetem azt is, hogy meg vagyok keresztelve. Ebbe beleszólásom nem volt, mert túl kicsi voltam ahhoz, hogy bárminemű véleményt kinyilvánítsak. Arról nem is beszélve, hogy amikor nagyanyámnál nyaraltam-teleltem gyerekként, akár akartam, akár nem, menni kellett a templomba vasárnaponként.
    Nagyanyám városában (Bp.) gyönyörű templom van. Amikor benne voltam, és hol leültem, hol felálltam, hol térdeltem, ahogy mellettem nagyikám csinálta, mert így illik, akkor azzal voltam elfoglalva gondolatban, hogy nézegettem a gyönyörű képeket, aranyozott faragványokat. Az elhangzottakból egy kumma szót sem értettem, de szépen viselkedtem, és mindenki láthatta, hogy nagyanyámnak milyen rendes unokája van. Az égvilágon nem hittem semmiben, mert nem is tudtam, hogy hinnem kellene bármiben is, vagy éppen, mi az, ami közül válogathatok. Templomba járó voltam, abban az átkos 50-as években, amikor nagyon kevesen vállalták fel, hogy ők is azok.

  Az első csapást a vallásomra éppen nagyanyám húzta.
Úgy 8 - 9 éves forma lehettem, amikor felvilágosított, hogy mi nem olyan templomba járunk, amibe kellene, mert közelbe csak református templom van, nekünk meg evangélikus kellene.
Ekkor merült fel bennem az első kérdés, hogy akkor nekünk miért kell odajárni? A válasz nem igazán volt bonyolult: - Csak! Mert kell templomba járni és kész!
    A második csapást a nagyanyám városában élő Sanyi bácsi húzta a vallásomra.
Ekkor már, mint konfirmáláson túlesett, némi hittanórás tudással bíró gyerek,

felfigyeltem arra, hogy a Sanyi bácsi, aki olyan szentéletű arcot vág vasárnaponként a templomban, mint maga Jézus a képeken, úgy káromkodik, mint a konflis kocsis. Arról is kifüleltem a felnőttek beszédét, hogy szeretőt tart. Ez az ellentmondás sehogy nem fért a kis agyacskámba. Hogy lehet az, hogy a prédikáció szerint bűnt követ el, de a pap mégis beengedi a templomba?
    A harmadik csapást megint nagyanyám mérte a vallásomra, de ez már ostorcsapás hatású volt!

12 - 13 éves voltam, mikor elmesélt egy megtörtént esetet, amely egy távoli rokonnal, Juli nénivel esett meg valamikor a 30-as években, amikor még nagyanyám is gyerek volt. Az idős Juli néni egyedül élt a kis rozoga, faluvégi házában. Szegény volt, eltemette a gyerekeit, nem volt, aki gondozta volna. Nem tudta fizetni az egyházadót sem. Mivel a falu az akkor élt pap birtoka volt, kilakoltatták. Juli néni hiába siránkozott, esedezett, kitették a kis házából. Kihányták a holmiját az utcára. Juli néni, miután látta, hogy semmire nem megy a könyörgéssel, fogta a dunyháját, bement a templomba, és lefeküdt a padlóra. (Akkor még nem zárták a templomokat.) A pap látva, hogy mit csinál Juli néni, azonnal ki akarta paterolni. Mire Juli néni visszavágott  neki: Maga mondta tisztelendő úr, hogy ez Isten háza, és mindenki jöjjön ide! Hát, én most itt vagyok!   Teréz anya, aki életében tényleg segített az embereken. Ő a szó nemes értelmében szent!

     Ez a történet olyan szinten felháborított, hogy lázongó süldő fiúként szívem azonnal a Juli néni mellé állt. Ez egyet jelentett azzal, hogy én nem mentem többet templomba! Soha nem bocsátottam meg ezt a lelketlen viselkedést! Azóta, több egyházi személlyel volt vitám erről. Volt köztük, aki a barátom is volt, de még ő sem tudott meggyőzni.
Ha templomba, székesegyházba, vagy bármi hasonló épületbe megyek, az csakis azért van, mert szép. Mint régi, különleges hangulatú, esetleg műemlék jellegű építményt látok benne.
    Az érdekes azonban az, hogy bár nem vallom magam vallásosnak, a gimnazista éveimtől datálható, hogy hívő lettem. Nagyon sok mindenben hiszek! Példának okáért hiszek abba is hogy van élet a Földön kívül. Meg, hiszek abban, hogy ha Szent Antaltól kérek valamit - pénz ellenében -, akkor Ő teljesíti. (Nem mindegy, hogy, hogy néz ki a szobor!)☺☺☺

   A valláshoz való viszonyomban annyi kompromisszumot kötöttem, hogy a lányomat, fiamat is megkereszteltettem, illetve ő is végigjárta a bérmálkozásig (lányom katolikus anyától örökölte) tartó lépcsőfokokat, mert úgy gondoltam, hogy ez olyan, ami lehet, hogy neki hasznára válik a későbbiekben. Nem akartam kerékkötője lenni az ő hitbeli szemléletének. Majd ha akar, akkor ő is dönthet másképpen.

Az évek során rengeteg könyvet olvastam a természeti népekről is. Ha muszáj lenne választanom valamit a vallásos hiedelmek közül, akkor én az Észak - Amerikában élt hegyi indiánokét választanám. De, az is lehet, hogy a busmanokét, akik a Kalahári - sivatagban élnek. Mivel a kettő nagyon közel áll egymáshoz, ezért végül is  mindegy lenne.

Manapság, ha elnézem a templomba járó embereket, biztosan meg tudom állapítani, hogy ki az közülük, aki hittel a lelkében megy a templomba, és ki az, aki olyan, mint a valamikori Sanyi bácsi volt. Az utóbbi kategóriába sorolom azokat, akik azért mennek, mert a szomszéd is megy. Vagy azért, hogy az új ruhájukat, kocsijukat valahol meg tudják mutatni. Az életük, a viselkedésük, homlok egyenest ellenkezik azzal, amit a vasárnapi istentiszteletek során mutatnak magukról. Persze, lehet úgy is nézni a dolgot, hogy legalább addig rendes emberek, amíg ott vannak!

Ha egyvalaki szenved téveszmében, azt őrültségnek mondjuk. Ha sokan, azt vallásnak.         

     NEKED ateista vagyok; Istennek viszont a Kitartó Ellenzék.

     A világ gonoszságára Istennek egyetlen mentsége van -, hogy nem létezik 

     Ha Isten hajlandó megelőzni a rosszat, de nem képes rá, akkor nem mindenható. Ha képes rá, de nem hajlandó, akkor aljas. Ha nem képes és nem is akarja, akkor miért neveznénk Istennek? Különben miért történnek rossz dolgok jó emberekkel?

A kereszténység furcsa egy vallás. Örökké tartó szenvedés vár mindenkire, aki megkérdőjelezi Isten végtelen szeretetét. (...) "Köszönjük, irgalmas Isten, ezeket a lehetőségeket!"

Ha majd meghalok, és mégiscsak találkozom Istennel, majd bevallom neki, tévedtem.

 Ha isten létezik, könyörögnie kell a megbocsájtásomért!