A vallással nem az a gond, hogy hazudik, becsapja az embereket és lenyúlja a pénzüket. Aki hülye az megérdemli, hogy becsapják, és az egyházaknak fizetett pénzre sem tartunk igényt.
A vallások aljassága és gonoszsága abban nyilvánul meg, hogy fanatizálja a híveiket és ezek a fanatizált híveket azután minden aljasságra és gonoszságra könnyedén rá tudja venni.
A vallás arra kondicionálja a híveit, hogy a legnagyobb ostobaságokat és logikátlanságokat is gondolkodás nélkül elfogadják, csak azért mert a vallás mondja. Arra neveli a híveit, hogy már a vallás és papjainak állításaiban való legkisebb kételkedés is borzasztó bűn. Az agymosott hívek abban nőnek fel, hogy vallásuk hazugságai szent igazságok. Addig nincs is baj, ameddig például a keresztény egyházak a krisztusi szeretetről, és a tízparancsolatról papolnak. Ott mutatkozik meg azonban az aljasságuk amikor egyszer csak elkezdik prédikálni, hogy a hívek kire szavazzanak, vagy amikor megáldják az agresszor fegyvereit, és kijelentik, hogy aki békét akar az eretnek, mint ahogyan azt Kirill pátriárka tette.
Még napjainkban sem ritka, hogy vallási vezetők valaki meggyilkolására uszítanak, vagy szent háborút hirdetnek. A birka valláskárosult meg ezt ugyanolyan kétkedés nélkül beszopja, mint azt, hogy Krisztus járt a vízen, vagy hogy Mohamednek megjelent Gábriel angyal.
Ezekben az esetekben azonban már késő az egyházak ellen küzdeni. Nem szabad ezt megvárni, akkor és addig kell küzdeni ellenük amikor még csak csupa jó dologról, erkölcsről, békéről és szeretetről beszélnek.