VAN DE CSAK ............!

                                                     ISTENRŐL, VALLÁSRÓL   

 

Három dolog van, amit az ember képtelen felfogni, a halál, a véletlen, és saját maga létezése.
Mi lesz velem a halál után? Az lehetetlen, hogy ne létezzek többé valamilyen formában.
Miért érnek pont engem a sorscsapások? Mi lesz velem a jövőben? Hogyan befolyásolhatom a véletlent, hogy megtaláljon a szerencse és elkerüljön a sorscsapás?
Miért vagyok én pont én, miért születtem pont ebben az országban, ebben a korban, pont ebbe a családba?
Az ember számára a megmagyarázhatatlan a legfélelmetesebb. Megnyugtatóbb elhinni egy hazug magyarázatot, mint félni a megmagyarázhatatlantól.
Három dolog van, amit határozottan meg kell különböztetni, a hitet, az istenhitet és a vallást. Ezek egyre csökkenő halmazok. Nem minden hívő istenhívő, és nem minden istenhívő vallásos.
Aki nem hisz istenben, még hihet természetfeletti dolgokban, lehet babonás, hihet abban, hogy a jövő megjósolható, hihet abban, hogy a szerencse bevonzható és a balszerencse elkerülhető, hihet a lélekvándorlásban, vagy a voodoo mágiában és még számos egyéb babonában.
Aki hisz istenben, még nem feltétlen vallásos, lehet hogy számára isten egy bensőséges barát, aki szereti és segíti és ehhez a képzeletben kapcsolathoz az ilyen hívőnek nincsen szükségre papokra, templomra vagy a Bibliára, sőt ezeket egyenest elveti, vagy éppen hogy hamis hazug halandzsának tartja.
A vallásos ember viszont olyan istenhívő, aki önmagában képtelen arra, hogy az istennel - akiben hisz - kapcsolatot alakítson ki ezért mindenben elfogadja a papok segítségét és magyarázatát, ehiszi, hogy ha betartja vallásának előírásait, akkor istene megsegíti, akkor jobb lesz az élete.
HIT ÉS BIZONYOSSÁG
Az ember kénytelen sok mindent elhinni, hiszen nem szerezhet mindenről bizonyosságot személyesen. Valójában a tudásunk túlnyomó részét egész egyszerűen elhisszük. Kénytelenek vagyunk elhinni, mert egy élet kevés ahhoz, hogy mindennek utánajárjunk, minden állításról, minden hír igazságáról személyesen bizonyosodjunk meg.
- Elhiszünk dolgokat, mert általunk is bizonyított tényekből levezethetők
- Elhiszünk dolgokat, mert nem mondanak ellent általunk is bizonyított tényeknek.
- Elhisszük azonban azt is, ami számunkra hiteles forrásból származik. No és a gondok itt kezdődnek, mert lényegében azon is múlik az ateista vagy vallásos világnézet, hogy ki mit fogad el hiteles forrásnak.
Egy ateistának érthetetlen, hogy az emberek miért hisznek bizonyítatlan és bizonyíthatatlan, logikátlan dolgokat, miért hisznek el valamilyen istenben, illetve bármilyen egyéb természetfeletti dologban, mesebeli lényekben, vámpírokban, farkasemberekben, tündérekben boszorkányokban, vagy az asztrológiában, varázslásban, jóslásban.
A magyarázat pedig egyszerű. Az emberek azt hiszik el, amit hinni akarnak. Nem véletlen a „fantasy” filmek nagy sikere. Minden ember csodaváró, szeretjük a mesét, szeretjük azokat a történeteket, filmeket, amelyekben varázslat, a szuper képességek, csodák szerepelnek. Az ateista megelégszik azzal, hogy a mese „bárcsak igaz lenne”, a vallásos viszont valósnak tekinti hitének csodáit.
Az emberek nem csak akkor válnak hívővé, ha egy szuper gonosz hittérítő valamilyen zseniális ármánnyal és hipnotikus erővel beléjük szuggerálja az istenhitet. Az átlag ember naiv és hiszékeny. Már egy közepesen tehetséges jósnő is képes elhitetni egy átlagosan buta kuncsafttal, hogy be fog következni amit mond. De az bulvár honlapok asztrológiai rovatai is futószalagon gyártják az asztrológia híveit.
ELTERJEDT BABONÁK, SAJÁT BABONÁK
Még ateisták között is vannak, akik valamilyen babonát elhisznek, vagy bár eszükkel tudják, hogy milyen ostobaság a babona, de mégis szoronganak 13-án és összerezzennek, ha egy fekete macska átszalad előttük.
Az sem ritka, hogy az emberek nem a társaiktól tanulják el a babonát, hanem maguknak „gyártanak” valamilyen babonát. Példaként talán elég, ha csak Radnótit idézem:
„s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,”
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb ateista, ha őszintén magába néz, a saját életéből is talál hasonló példát.
De mondok egy másik példát. Ha egy közeli barát sportversenyre, vagy mondjuk állásinterjúra megy, szerintem nincs olyan ateista, aki ne mondaná, hogy „drukkolok neked”. Pedig ez a távoli „drukkolás” is, ami nem keverendő a valóban hatásos helyszíni biztatással, egy értelmetlen babona, mert azt feltételezi, hogy a távoli drukkolással megnövelhető egy kedvező esemény bekövetkezése. Általános téveseszme, babona, hogy az erős kívánságnak ereje van, az erős kívánság valóra válik. Ez lelhető fel a mindennapi köszönéseinkben is, amikor jó napot, szép napot stb. kívánunk a másiknak, mintha ez valóban hozzájárulhatna ahhoz, hogy valóban jó és szép napja, reggele, estéje legyen a másiknak. No és persze az összes születésnapi, névnapi és egyéb jókívánság is ezen alapszik. Az átkok pedig, amikor a másiknak rosszat kívánunk, pedig a negatív események bekövetkeztét elősegítő babonák.
ÁLOM ÉS VALÓSÁG
A képzelet, a fantázia nagyon mélyen él az emberek tudatában. A képzelet szüleményeit, a természetfeletti lényeket nagyon sokat tekintik valóságosnak. Ennek talán egyik magyarázata, hogy álmukban igenis találkoznak velük. Az álom, amit minden ember nap, mint nap átél, az álom ahol nem érvényesek a fizika és a logika törvényei, az álom ahol látszólag megelevenedhet a korlátlan fantázia. Gyakori fordulat a vallásos történetekben, hogy valakinek álmában megjelent egy angyal vagy isten és ezt meg ezt parancsolta. Nos ez az álombeli megjelenés teljesen hihető, csak az nem hihető, hogy aki megjelent az valóban létezik. Ugyanakkor meg lehet érteni, hogy egy amúgy is vallásos ember a vallási tárgyú álmait is valóságnak hitvilágának részének tekinti.
Persze nem feledhetjük azt a lehetséges magyarázatot, hogy az aki az álmára hivatkozik, szimplán hazudik azért, hogy saját tervének, cselekedetének igazolást szerezzen. Valószínűleg mindkét eset előfordult már.
Gyakran álmodunk halott szeretteinkről és ezt az álomvilágot, amelyben szeretteink tovább élnek, könnyű összemosni egy túlvilággal. A hiszékenyebb emberekkel könnyű elhitetni, hogy álmaik a bizonyítékok arra hogy a halottak lelke tovább él, hogy igenis létezik túlvilág.
IDEALIZMUS, MATERIALIZMUS
Az adat, az eszme, a gondolat, a fantázia által alkotott dolgok és maga az emberi pszichikum is csupán adathordozókon léteznek, ha adathordozójuk megsemmisül, akkor ők is megsemmisülnek. - Ha több másolatuk létezik, akkor természetesen csak akkor semmisülnek meg, ha az utolsó adathordozójuk is megsemmisül.
Adathordózó lehet az agyagtábla, a papirusz, a könyv a film a pendrive és igen AZ EMBERI AGY is.
Fizikai, TÁRGYI, hordozó (adathordozó) nélkül nem léteznek szellemi, gondolati dolgok! Ha nincsenek folyamatosan élő emberi agyak, amelyben rendre továbbmásolódik a gondolat az istenekről, akkor nincs mitológia sem. Az írásbeliség előtt élő, nyom nélkül kihalt népeknek, kihaltak az isteneik, a gondolataik, énekeik, és verseik is. Nem tudunk róluk, mert az anyagi létükkel a szellemi dolgaik is megsemmisültek. Ha valami fennmaradt, akkor azért mert volt anyagi hordozója. Barlangrajz például. Később amikor feltalálták az írást, az írás maradt fenn, agyagtáblán, papiruszon, állatbőrön, köveken. Egy vers nem önmagában a semmiben lebegve maradt fenn, mint anyagtalan gondolat, hanem mint egy anyagi hordozón, például papiruszon lévő információ.
Hófehérke nem létezik az anyagtól függetlenül, hanem anyaghoz kötötten, mesekönyvekben, filmekben, emberi agyakban létezik csupán. Ha hirtelen ez az összes Hófehérkét tartalmazó adathordozó megsemmisülne, az összes ember meghalna, aki hallott hófehérkéről, akkor maga Hófehérke, mint mesealak is megszűnne létezni.
Az istenről alkotott képzet is ilyenformán létezik.
Az idealisták úgy képzelik, hogy egy képzet, egy gondolat, vagyis egy idea az anyagtól függetlenül is képes létezni. Ez nyilvánvaló tévedés, hiszen adat adathordozó nélkül, gondolat a gondolatot végiggondoló agy nélkül nem létezhet.
MILYEN AZ ISTEN?
A NEM TEREMTŐ
A hívők azzal érvelnek, hogy mindennek van eredete, oka, így világot is valakinek kellett teremteni.
Ez látszólag megnyugtató magyarázat a világ létezésére, de valójában csupán a kérdés elodázása, mert rögtön felmerül, hogy istent ki teremtette és mi volt isten előtt? Erre hívők válasza, hogy az isten öröktől fogva létezik. Ez semmivel sem különb és érthetőbb válasz annál, mint hogy a világ isten nélkül létezik öröktől fogva.
A hívők azzal is érvelnek, hogy a világ olyan tökéletes, hogy magától nem jöhetett létre, a természet minden tökéletessége bizonyíték a teremtésre.
A valóság azonban az, hogy a természet korántsem tökéletes. Sem a szubatomi részecskék, sem a bogarak kitinpáncélja, sem a DNS, de még a tengerparti naplemente sem tökéletes. A természet kegyetlen alaptörvénye, hogy csak az marad fenn, ami életképes, számtalan selejt variáció pedig elpusztul nyomtalanul eltűnik. Persze hogy ahová nézünk ott csupa életképes dolgot látunk, a stabil atommagoktól kezdve a kékbálnáig, azonban ne tévessze össze senki az életképes fennmarad, az életképtelen elpusztul kegyetlen logikáját valamiféle tökéletes teremtéssel.
A NEM ÉLŐ
Ha valamikor a világot egy isten teremtette, az nem garancia arra, hogy ez az isten még most is él. Akár él, akár nem az biztos, hogy nem ad magáról életjelt, bizonyságot, tehát gyakorlatilag olyan, mintha nem élne.
A NEM MINDENTUDÓ
A vallás útmutatás arra nézve, hogy a hívő miként veheti rá az istent, hogy az megsegítse.
Óriási ellentmondás, hogy egy mindentudó istennek el kell mondanunk, hogy mit szeretnénk tőle, mert ha nem mondjuk el, akkor nem tudja. Most akkor mindentudó vagy mégsem?
A NEM MINDENHATÓ
Óriási ellentmondás, hogy a világegyetem urával üzletelhetünk, ha kedvére teszünk, úgy élünk, úgy imádkozunk ahogy az neki tessen, akkor ezért cserébe kialkudhatunk valamit. Ha istent az ember befolyásolni tudja, akár imával, könyörgéssel vagy áldozattal, akkor az isten rá van szorulva arra, amit az ember adhat neki, tehát nem mindenható. Ha mindenható, akkor megteremtené magának mindazt amire szüksége van, és nem lenne az emberre rászorulva, se az ember imáira, se áldozataira, se templomaira, a papokra meg pláne nem.
A NEM IGAZSÁGOS
Óriási ellentmondás, hogy a méltó és igazságos isten magától nem dönt helyesen, nem jutalmaz és büntet helyesen. Ez abból következik, hogy ha helyesen és igazságosan a jókat jutalmazná, akkor a jóknak felesleges lenne a könyörgés, hiszen jutalmukat könyörgés nélkül is megkapják, a rosszaknak viszont szintén felesleges lenne a könyörgés, mert ha az isten igazságos, akkor egy rosszat soha nem fog jutalmazni, bárhogyan is könyörög. A jó nem attól jó, hogy könyörög istenhez, és a rosszból sem lesz attól jó, hogy buzgón imádkozik.
A KORRUPT
A vallások léte és liturgiája a legfőbb bizonyíték arra, hogy maguk a papok tartják istent korruptnak, és igazságtalannak, hiszen csak egy nem mindenható, gyarló, igazságtalan és korrupt isten esetén van értelme a vallásoknak. Ahol a rossz, a bűnös mindenféle bohóckodással ráveheti, korrumpálhatja istent, hogy a javára cselekedjen.
A vallások lényegében útmutatások arra nézve, hogy miként viselkedjünk, miként éljünk, mit tegyünk azért, hogy az istent korrumpálhassuk, hogy isten megsegítsen akkor is, ha ezt nem érdemeljük meg.
A REJTŐZKÖDŐ
Azt mondják a vallásosok, hogy az isten azt akarja, hogy bizonyság nélküli is higgyenek benne, ezért nem szolgáltat magának bizonyosságot.
Ha felismerjük, hogy isten létére csak az isteni igazságosság lenne bizonyság, akkor könnyen beláthatjuk, hogy az isten mélységesen igazságtalan. Ha ugyanis igazságos lenne és a jókat jutalmazná, a rosszakat büntetné, akkor egyből elárulná létét, ezért az isten inkább nem jutalmaz és nem büntet. A szegények hiába vallásosak, nem fognak meggazdagodni, a maffiózók közül meg az ateisták is vígan és mérhetetlen gazdagságban élnek. A háborúkban ártatlanok tömegei halnak meg, nyomorodnak meg, válnak földönfutóvá, a háború kirobbantói és haszonélvezői meg röhögnek a markukba.
AZ ÁLSÁGOS
Isten büntetése jutalom? A vallásosok még azzal a nyakatekert érveléssel is képesek előjönni, hogy az isten azért büntet, hogy itt a Földön vezekelj, és majd a mennyországba jussál. A sorscsapásokkal isten csupán próbára akar tenni és megtérésre motiválni. Ez igen szép dolog istentől, de ki a fene kérte őt, hogy szenvedések árán juttasson bárkit is a mennyországba? Talán szabad akaratukból választják az emberek a sanyarú földi sorsot? Mert ugye egy másik érvelés szerint isten szabad akaratot adott az embernek.
ISTENI TERVEZÉS ÉS A SZABAD AKARAT
A hatékony kegyelem nem teszi fölöslegessé és nem szünteti meg a szabad akaratot. (De fide)
- katolikus dogma -
Szabad akaratodból választhatsz rossz és jó között, de ha a rosszat választasz akkor megbüntetlek – mondja isten – és szerinte ez szabad választás, szabad akarat.
A szabad akaratnak nemcsak az isteni tervezés lehet ellentéte, hanem a kauzalitás, az a meggyőződés, hogy mindennek oka van, egész életünk ok-okozati összefüggések láncolata, amelyet csak azért nem tudunk kiszámítani, mert lehetőségeink végesek. Ennek nem feltétele az isteni tervezés.
Az igazi kérdés tehát, hogy létezik-e véletlen, vagy mindennek oka van. A kauzalitásnak nem feltétele az isteni tervezés, hanem csupán egyik magyarázata, viszont ha mindennek oka van, akkor a világ létrejöttének pillanatában már minden eldőlt, attól függetlenül hogy a világ létrejötte isteni teremtés következménye-e vagy sem.
Ha létezik az isteni tervezés, akkor a fő kérdés, hogy képes lehetek-e istent rávenni, hogy ezt a tervet a javamra megváltoztassa? Gondolok itt imára, könyörgésre, istennek tetsző életvitelre.
Szerintem az isteni tervezésből nem következik a szabad akarat hiánya létezhet egyszerre mind a kettő, mit azt a vonatkozó katolikus dogma is állítja.
Ha mind az isteni tervezés, mind a szabad akarat létezik, akkor ez azt jelenti, hogy szabadon dönthetek arról, hogy verjen az isten, vagy ráveszem arra, hogy jobb sorsot biztosítson nekem. Persze ehhez az is kell, hogy az isten az ember által befolyásolható legyen, ami korántsem biztos, ami korántsem következik az isteni létből, mégis minden vallás alapja.
Ha létezik véletlen, akkor a fő kérdés, hogy képes vagyok-e a véletlen eseményeket befolyásolni. Mint tudjuk, a statisztika egyes eseményekre nem vonatkozik. Tehát bizonyos valószínűségeket képes lehetek befolyásolni, a károsakat csökkenteni, a kedvezőket növelni de az egyes véletlenekre nem lehetek befolyással. Hiába csatolom be a biztonsági övet, akkor is meghalhatok autóbalesetben, ha statisztikailag kimutatható, hogy a biztonsági öv csökkenti a halálos autóbalesetek arányát.
Tehát isten ide vagy oda, a fő kérdés, hogy képes vagyok-e sorsomat befolyásolni, vagy életem ok-okozati események láncolata, mely számomra felfoghatatlan és megmásíthatatlan, legyen sorsom akár egy isteni tervezés folyománya, akár a csillagokban megírt forgatókönyv, akár a világ alaptermészete.
A normális ember, aki nem filozófus, persze azonnal rávágja, hogy micsoda hülye kérdés, hogy létezik-e szabad akarat? Hát persze, hogy létezik. Én döntöm el és nem más, hogy sört iszom-e vagy bort, hogy Jucira hajtok, vagy Zsuzsira, hogy vasárnap kirándulni megyek-e vagy misére. Ne akarja senki se bemesélni nekem, hogy már a Big Bang pillanatában eldőlt, hogy ma a fehér vagy a kék ingemet veszem fel és nem én döntök ebben, hanem csak azt képzelem.
Amit nemcsak a normális ember, de a legbölcsebbek sem képesek felfogni, az a véletlen. Felfoghatatlan, hogy miért érnek sorscsapások, miért pont engem ér balszerencse. Miért lett kapufa a szabadrúgásom, miért pont az én autómnak jött az a marha, miért pont az én házam égett le? Érdekes módon a jószerencse kevesebb gondot okoz, a legtöbb ember azzal nyugtázza, hogy ez neki JÁR, bemeséli magának, hogy a jószerencséért megdolgozott.
A VALLÁS ÉS A LOGIKUS GONDOLKODÁS
AZ ÉRZELEM ÉS AZ ÉRTELEM
A világ nem fehér és fekete, és nemcsak primitív, ostoba és minden empátiát nélkülöző vallásosok vannak, hanem bizony ugyanolyan primitív és minden empátiát nélkülöző ateisták is, akik nem tudják elképzelni, hogy valaki értelmes ember létére elfogadja egy isten létét, vagy pláne a szentháromság fogalmát, Mária szüzességét, és Krisztus csodáit. Az egyetlen magyarázatuk erre a tényre, hogy aki vallásos az végtelenül ostoba, csak ők az ateisták az okosok, mert nem hiszik el ezeket a baromságokat.
Ez nagyon szép és látszólag logikus érvelés, csak az a bökkenő, hogy nem igaz!
A vallásos hit érzelmi alapú, az emberi psziché terméke, melynek esetenként semmi köze a logikus gondolkodáshoz, okossághoz vagy butasághoz. A vallásos ember nem azért vallásos, mert ostoba, hanem azért mert pszichikumának igénye van a hitre.
Akinek pánikrohama van, annak, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy félelmének nincs valós oka, ettől a rohama nem múlik el.
Az elvakult szerelmesnek, legyen bármilyen okos, hiába magyarázod, hogy erre a kapcsolatra csak ráfizethet, ettől nem fog elmúlni benne a szerelem.
A szerencsejáték függőnek, legyen bármilyen okos, hiába bizonygatod, hogy nincs esélye, nem fog hinni neked, inkább elveszíti minden vagyonát.
A bigott hívőnek is, legyen bármilyen okos, hiába bizonyítod be, hogy hite tök hülyeség, ettől nem lesz ateista.
A valóban vallásos ember azért tud hinni, mert tökéletesen el tudja választani a racionális gondolkodást, és a vallásos hitet.
A vallásosság tehát enyhe skizofrénia? A vallásos ember kettős életet él? - Egyszerre él egy racionális valóságos világban és egy virtuális irracionális hitvilágban? Nem tudom, de tény, hogy a vallásosok kiválóan megoldják magukban ezt a problémát és cseppet sem zavarja őket a bennük lévő kettősség.
Talán ez valami olyasmi, mint a mesék, vagy fantázia filmek élvezete. Amikor a Csillagok Háborúját nézzük, akkor tudjuk, hogy nem létezik fénykard, nem léteznek jedik, és a térugrás, sőt egyesek még azt is tudják, hogy világűrben nincs hangja a robbanásnak, mégsem akadunk ki azon, hogy nagyot durran az űrben a felrobbant űrhajó, és végigizguljuk a fénykardokkal vívott párbajokat. Ha az ember a fantasztikus filmek, mesék során ki tudja kapcsolni saját logikus gondolkodását, akkor miért lenne meglepő, hogy ezt a templomban, vagy otthon a feszület előtt térdepelve is meg tudja tenni.
Az emberi elme tökéletesen el tudja választani az értelmet és az érzelmet, a racionalitást és az emocionalitást, a logikát és a pszichét.
A VALLÁSOSOK HÜLYÉK VAGY GAZEMBEREK?
Az ateistáknak végre meg kellene érteniük a vallásos embereket, meg kellene érteniük, hogy miért és mitől vallásosak. Sehová sem vezet, ha az ateisták csak két dolgot tudnak feltételezni a magukat vallásosnak valló emberekről vagy azt, hogy ostobák, vagy azt, hogy gazemberek, akik csupán érdekből hazudják, hogy vallásosok.
Azt, hogy ki vallásos valóban, és ki az, aki csak érdekből hazudja magát vallásosnak, azt csak a Jóisten tudja (Sic!). Az ateista önmagát csapja be, ha nem hajlandó elfogadni, hogy a legtöbb vallásos ember valóban és őszintén, teljes lelkében, szívében vallásos. Totál értelmetlen és egyben kudarcra ítélt az ateisták buzgó vallásellenessége ha nem lépnek túl a vallásosok lehülyézésén vagy legazemberezésén.
VALLÁSOSSÁG ÉS ISKOLÁZOTTSÁG
Kiváló statisztikák érhetők el a Neten, melyek egy országon belül adják meg a különböző iskolázottsági csoportok vallásossági mutatóit. Ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az iskolázottsággal a csökken a vallásosok aránya. Az ateisták diadallal lobogtatják ezeket az adatokat bizonygatva, hogy lám, lám, csak a hülyék vallásosok.
Ezzel a statisztikákkal csupán két bajom van.
1. Ha két tulajdonság párhuzamosan változik, abból még nem következik minden kétséget kizáróan, hogy egy független és egy tőle függő tulajdonság-párt találtunk. Az is lehet, hogy mindkét általunk választott tulajdonság egyformán függ egy olyan tulajdonságtól, amit nem vettünk figyelembe. Ez egy kicsit bonyolultul hangzik, de a feltevésem ismertetésével talán érthetőbbé válik.
Én azt feltételezem, hogy a vallásosság az egzisztenciális bizonytalanságtól függ. Minél bizonytalanabb valakinek az egzisztenciája, annál inkább menekül a vallás nyújtotta hamis biztonságba. Az iskolázatlanabb népesség egyben szegényebb is. Nem talál olyan jól fizetett állást mint a diplomás, jobban fél a munkanélküliségtől, a betegségtől. A diplomásoknak komoly tartalékaik vannak, meg tudják fizetni a magas szintű egészségügyi ellátást, meg tudják fizetni a pszichológust, melyhez nagy divat és teljesen általános, hogy eljárnak, tehát nincsenek rászorulva a szegények pszichológusára a papra.
2. Ezek a statisztikák általában egy fejlett országon belül készülnek, de mi van az országok közötti összehasonlítással. Nézzük a keresztény Európát. Portugália és Csehország között óriási különbség van a magukat vallásosnak vallók, illetve a templomba járók tekintetében. Portugália kifejezetten vallásos ország, Csehország pedig egyértelműen kevéssé vallásos. Nekem senki ne mondja, hogy hasonlóan óriási különbség van a csehek és portugálok iskolázottsága és szellemi képessége között a csehek javára. Szóval már itt megbukni látszik az a szép elmélet, hogy a vallásosság és az intelligencia között egyértelmű szoros összefüggés lenne.
MENNYI ÉSZ KELL AZ ATEIZMUSHOZ?
A régi korok emberei jóval kevesebbet tudtak a világról, de azért hülyék nem voltak. Nem kell ahhoz atomfizikai, kibernetikai vagy asztrofizikai ismeret, hogy valaki rájöjjön, az imák nem működnek, az isten nem segít, a könyörgés és áldozat hiábavaló. Persze az ősi trükk működik, amikor bebeszélik, hogy azért élsz, mert az isten vagy istenek megsegítettek. A halottak meg nem tudnak reklamálni, hogy őket nem segítette meg isten, pedig ők jobban fohászkodtak és ők vannak többen.
Nem árt ha az ateisták belegondolnak abba, hogy az istenhit a vallás milyen mélyen gyökerezik az emberi pszichikumban. Milyen hatalmas és általános az igény a vallásra. Ma a Föld túlnyomó része vallásos országokból áll, sőt egyes országokban akár halállal is büntethetik a vallásellenességet. Itt tartunk a 21. században!
A MINDENT MAGYARÁZÓ BIBLIA
A bibliát több ezer évvel ezelőtt írták, amikor az emberek tudása töredéke volt a mai ember tudásának, a biblia nagy része legenda, mítosz, mese vagy egyenesen tudatos ferdítés és hazugság. Amikor a ma embere a Bibliában keres magyarázatot, az olyan, minta a jelen orvosa az óegyiptomiaktól akarná eltanulni a koponyaműtét fortélyait, és a Csipkerózsika meséből a mélyaltatás technikáját.
A BIBLIA ELLENTMONDÁSAI
A Biblia kétség kívül tartalmaz történelmileg bizonyított elemeket, ezek főleg az ókori országok nevei, uralkodói, valóban létezett városok és földrajzi egységek, folyók, hegyek, nevei. Ezen túl azonban olyan bőségesen ontja az ellentmondásokat, mesebeli elemeket, hogy nem is érdemes ezeket tételesen felsorolni és különben is ezt már sokan sokszor megtették, ezért én most itt csak néhány elemi ellentmondást említenék.
A Teremtést hogyan lehet napokban számolni, amikor a Napot az úr csak a harmadik napon teremtette? A Teremtés szerint előbb volt nappal és éjszaka, minthogy az Úr a Napot megteremtette volna.
Honnan lett Káinnak felesége, ha a Földön rajta kívül még csak Ádám és Éva élt.
Hogyan válthatta meg Krisztus a halálával a bűneinket, ha egyszer halhatatlan. Ha Krisztus valóban meghalt, akkor nem halhatatlan isten, ha meg feltámadt, akkor nem halt meg igazán, tehát az egész megváltás kamu.
Ha Noé minden állatott felvitt a bárkájára akkor mi van a dinoszauruszokkal?
Miatyánk (Az Úr Imája)
Ha bűnt követek el embertársam ellen, akkor miért az Úrtól kell bocsánatért könyörögnöm, és miért az Úrnak kell megbocsátani, miért nem attól kell bocsánatot kérnem, aki ellen vétkeztem?
Ha „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” és „az vesse rá az első követ, aki bűntelen” akkor, mivel mindenki bűnös valamennyire, nemcsak a házasságtörő asszonyt, de senkit, még a rablógyilkost sem lehet megbüntetni? Akkor ez a Maffia és a gengszterek ideológiája?
Ha az ostya, vagy kenyér lehet az Isten teste, és a bor a vére, akkor akár Coca Cola is lehetne a vére és a Chio Chips a teste. Ez az egész bohócság tiszta kannibalizmus, meg vámpír tempó. A hívek isszák az istenük vérét és zabálják a testét. Pfuj.
Ha isten mindenható, akkor miért nem tudja Lucifert legyőzni, megölni, megsemmisíteni? Erre csak egy magyarázat lehetséges, hogy Lucifer ugyanolyan mindenható és hallhatatlan isten, mint Jézus. A Biblián alapuló kereszténység tehát többistenhit, ahol az Atya, a Fiú és a Szentlélek mellett Lucifer, sőt Szűz Mária is istenek.
AGNOSZTIKUSOK ÉS ATEISTÁK
Az agnosztikusok nem tagadják isten létezését, de nem is fogadják el igaznak addig, amíg be nem bizonyosodik a léte. Az ateisták „bátrabbak”, mert ki merik jelenteni azt, hogy nincs isten, mivel a minimális elvi esélyt isten létére elhanyagolhatónak tartják. Én személy szerint lényeges különbséget nem látok a két társaság között. A gyakorlati különbség csak a vallásosokkal folytatott vitában jelentkezik.
Az agnosztikusok azt mondják, hogy aki állít az bizonyítson, és addig nem hajlandók hinni istenben, míg nem bizonyítják be létezését.
Az ateistáknak rosszabb a pozíciójuk a vitában, mert a vallásosok úgy érvelhetnek velük szemben, hogy igaz, hogy mi nem tudjuk bizonyítani, hogy van isten, de ti sem tudjátok bizonyítani, hogy nincs, tehát egyezzünk ki döntetlenben. Ez persze olyan döntetlen, mint amit a kezét, lábát vesztett sötét lovag ajánl Artúr királynak a Gyalog galoppban.
Az ateisták persze tisztában vannak azzal, hogy isten létének valószínűsége teljesen elhanyagolható, (infinitezimális) vagyis gyakorlatilag nulla és ahogy minden normális ember ki meri jelenteni, hogy nem létezik a lochnessi szörny, a chupacabra vagy a jeti, ugyanúgy az ateisták is nyugodtan kijelentik, hogy nincs isten.
A hívek, akik azzal érvelnek, hogy Jézus Krisztus létét nem lehet kizárni, teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a többi isten létét ugyanúgy nem lehet. Márpedig az egyetemes emberi kultúra százával teremtette az isteneket. Ugyanaz a logika, amellyel a egy vallás egy konkurens isten létét cáfolja és eretnekségnek minősíti, a saját istene ellen is fordítható. Persze minden vallás magát tartja az egyedüli igaz hitnek. Az ateista és hívő vitája mellett nem lenne haszontalan valamelyik két vallás közötti vitában elhangzó érveket is megismerni.
A HIT GYÖKEREI
HIT A HALHATATLAN LÉLEKBEN
Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden vallás első és legfőbb pillére a halhatatlan lélekben való hit. Nem az istenhit, nem is a természetfelettiben való hit, nem a mennyországban, pokolban, angyalokban, ördögökben való hit, mert ezek már csak folyományok, következmények. A szilárd alap, amelyre minden vallás építkezik, a halhatatlan lélekben való hit. Mindennek vallás alapja, hogy az ember nem képes saját megsemmisülését elképzelni, saját halálát felfogni, ezért igen könnyen vevő arra, hogy elhiggye: halhatatlan lelke testének megsemmisülése után is létezni fog.
HIT A VÉLETLEN LEGYŐZÉSÉBEN
A hit második pillére a véletlen irányításában való hit. Az emberi elme, a halálhoz hasonlóan a véletlent sem tudja megérteni, elfogadni, megmagyarázni. „Miért velem történik ez a balszerencse?” Miért nem történik velem semmi szerencsés dolog?” Ahogy a halál helyett sokkal könnyebb elfogadni a halhatatlanságot ugyanúgy az érthetetlen véletlen helyett sokkal vonzóbb alternatíva, hogy nincs is véletlen, mindent egy felsőbb lény irányít, mindennek oka és célja van, és minden a mi javunkat, üdvözülésünket szolgálja, még ha mi ezt nem is tudjuk felfogni.
Az ember alapvető vágya, hogy saját javára tudja fordítani a véletlent, ezért nagyon könnyen hisz annak, aki azt mondja, hogy kövesse utasításait, és akkor a kedve szerint alakul a jövő. Kerülje a fekete macskát, viseljen amulettet vagy éppen keresztet, vagy imádkozzon istenhez.
HIT AZ ÉLETÜNK ÉRTELMÉBEN
A hívő számára nem céltalan az élete. Hiszi, hogy isten nem véletlenül teremtette olyannak, amilyennek született, abba a korba, abba az országba, abba a családba, ahol született. Életének minden mozzanatának értelme és célja van, sorsát a jóságos, és őt szerető isten irányítja.
A VALLÁS ELŐNYEI
Miért hisznek az emberek, ha egyszer a vallás logikátlan, a vallás hazugság? Hát azért, mert a vallásosság számukra jó, számukra előnyös! Ez ilyen egyszerű. Akár tetszik, akár nem, a vallás működik! A sok hülyeség, hazugság elfogadásárért cserébe jobb életminőséget ad! Ha az ateisták ezt nem látják be, nem ismerik meg ezeket az előnyöket, akkor sosem fognak eredményesen küzdeni a vallások ellen.
Például konkrétan a katolikus vallás:
Feloldja a belső gyűlöletet, a megvalósíthatatlan bosszú okozta frusztrációt (megbocsátás)
Megszünteti a bűntudatot (gyónás)
Értelmet ad az életnek (Az Istennek céljai vannak veled.)
Megnyugvást ad, elviselhetővé teszi a sorscsapásokat (A sorscsapásokkal isten a javadat szolgálja)
Megmagyarázza a megmagyarázhatatlan véletlent (nincs véletlen, minden isten akaratából történik)
Biztonságérzetet ad (isten és az őrangyalod megvéd)
Soha nem leszel tehetetlen, még a legkilátástalanabb helyzetekben sem. (Az ima, mint pótcselekvés azt a (hamis) érzetet adja, hogy mégis tettél valami hasznosat, helyeset azért, hogy megold a megoldhatatlan problémádat.
Reményt ad (isten megsegít, ha kéred)
Megszünteti a magányt (isten mindig veled van)
Elviselhetővé teszi a halál gondolatát (Az örök élet ígérete, a halhatatlan lélek hazugsága által )
Mindezért cserébe a vallásosok számára nem nagy ár a hit, a hihetetlen dolgok elfogadása.
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A POLITIKA ÉDESTESTVÉREK
A kereszténység maga a tiszta kikristályosodott politika. Minden jó, ami történik veled, de még az is amit magad érsz el, az tőlünk (Jézustól) származik, de minden rossz ami történik veled, arra megpróbálják ráfogni, hogy a te hibád illetve bűnöd büntetése, esetleg az ördög műve vagy - és ez a legédesebb, nem is rossz, csak te érzed annak, mert a javadat, vagyis az üdvözülésedet szolgálja. A házad leégése ugyanolyan atyai pofon a Mi Atyánktól, mint az a valódi atyai pofon, amit a matek egyesért kaptál, és ami miatt mégsem buktál meg matekből.
VALLÁSOSOK VS. ATEISTÁK
A vallásos ember szempontjából az vallás ellen érvelő ateista valami szörnyű dolgot akar vele művelni, hiszen minden fenti előnytől és az élete értelmétől akarja megfosztani. Ehhez még egy rejtett szégyenérzet is társul, mert valahol legbelül ők is sejtik, hogy logikailag nincs minden rendben a hitükkel. Ez magyarázza, hogy fanatikus vallásosok akár ölni is képesek emiatt. Miután minden vallás borzasztó hazugságokra, lehetetlen és logikátlan állításokra épül, nagyon egyszerű kigúnyolni. A kognitív disszonancia alapján, ez a gúny minél találóbb, annál jobban fáj a vallásos embernek. Nagyon árulkodó, hogy a vallásosokkal ellentétben, az ateistákat nem lehet kigúnyolni, az ateistákat nem lehet nevetség tárgyává tenni, vagy megalázni ateista mivoltukban.
A katolikus hitvilág annyira ostoba és lehetetlen és olyan könnyű kifigurázni, kigúnyolni hogy kabaré témának keresve sem lehetne jobbat találni. És mégis él és virágzik kétezer éve, és híveit lehetetlen meggyőzni arról, hogy mekkora eszement baromság az egész. Szóval kedves ateista testvéreim, ideje lenne elgondolkodni rajta, hogy mi a vallások titka, mert ha erre nem jövünk rá, erre nem találunk ellenszert, akkor hiába tépjük a szánkat.
Meg kell érteni, hogy a legtöbb ember inkább él hazugságban, ha ez a hazugság boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá, magabiztosabbá teszi, ha ez a hazugság megkönnyíti az élet nehézségeinek elviselését, minthogy igazságban éljen, magányosan, reménytelenül, segítséget sehonnan sem várva.
MIT ADHAT AZ ATEISTA VILÁGNÉZET A VALLÁSOS VILÁGNÉZETÉRT CSERÉBE?
Rendben van, egy ateista meggyőz egy hívőt arról, hogy hite hazugság, isten nem létezik. Mit tud adni az ateizmus a hitért cserébe? Mivel tudja vonzóbbá tenni az ateista világnézetet a vallásosságnál?
Katolikusoknál megszünteti a szexelés miatt érzett bűntudatot
A keresztényeknél megszünteti a pokolra kerülés miatt érzett félelmet
No de mit tud tenni a halálfélelemmel, a véletlentől való rettegéssel, az egyedülléttel, a kilátástalansággal? Mit tud adni az ateizmus a vallásért cserébe? Az igazságot mondhatjuk, hozzátéve, hogy milyen felemelő és szép dolog hazugság helyett igazságban élni – de ez nem fogja meghatni a vallásos embereket.
A VALLÁS EVOLÚCIÓS ELŐNY VAGY ZSÁKUTCA?
Az emberiség túlnyomó többsége vallásos, és teljesen ateista ország nincs, legfeljebb néhány olyan, amelyekben kisebbségben vannak a magukat vallásosnak vallók. Ez nem lehet véletlen. Vajon hogyan alakulhatott ez ki? Ha egy tulajdonság elterjedt egy fajban, akkor joggal feltételezhetjük, hogy valamilyen módon evolúciós előnyt jelent. Azok szaporodtak el akik rendelkeztek ezzel a tulajdonsággal, akik meg nem, azok azok aránya csökken, vagy esetleg teljesen eltűnik az adott tulajdonság.
Persze a vallásosságot ne egy meghatározott tulajdonságnak képzeljük el, mint Mendel csodatölcséreinek piros vagy fehér színét, melyeknek öröklésmenete szigorú szabályokat mutat. A vallásosság mint olyan, biztosan nem egyértelműen öröklődik, a vallásos szülőknek éppúgy lehetnek ateista gyermekeik, mint ahogy az ateista szülőknek vallásos gyermekeik. Ha valami öröklődik a vallásosság terén, az csupán a vallásosságra való hajlam, ami számtalan tulajdonság együttes megléte és ami legfeljebb statisztikusan mutatható ki.
Hogy azután e hajlam birtokában kialakul-e az egyed élete során a vallásosság, az már nagyon sok egyéb tényezőtől függ. Nagyban meghatározó a nevelés, az iskola, és nem utolsósorban az élethelyzet. Akit súlyos sorcsapások élnek, akinek rendszeresen a véletlenen múlik az élete, mint például a háborúban harcoló katonának, az nagyobb valószínűséggel lesz vallásos, mint az, akit elkerülnek ezek a hatások.
Lehet, hogy csak egy vad ötlet, de mi van, hogy ha a vallásos hordák, népek harcosai mivel a túlvilágban hittek, ezért nem féltek a haláltól és a szó szoros értelmében halálmegvető bátorsággal harcoltak, legyőzve a haláltól rettegő vallástalan törzseket és népeket, megnövelve ezáltal a vallásosságot meghatározó géncsoportok gyakoriságát az emberi fajnál.
Kérdés, hogy a 21. században is megmaradt-e még evolúciós előnynek a vallásosság. Ma a tudomány küzd a vallással. A szilárdabb tudományos alapokkal és kevesebb vallásossággal rendelkező népek fejlettebb haditechnikája, előnyben lesz-e a vallásos népek halálmegvető bátorságával? Legyőzi-e a drón a kamikazét? Az arcfelismerő program, az öngyilkos merénylőt?
A TERMÉSZETFELETTI ÉS A KREATÍV FANTÁZIA
Az emberi elme csodálatos tulajdonsága, hogy el tud képzelni soha nem volt lényeket, csodákat, varázslatokat.
A fantázia, a művészetek, a tudomány és technika fejlődésének alapja. Lehet, hogy csak egy fajta kreatív fantázia létezik, melynek pozitív hozadéka a művészet és tudomány, negatív hozadéka pedig a vallás a babona és az áltudományok? Az a fantázia, amely évszázadokkal megvalósulásuk előtt beszélt a holdra utazásról, a csatorna alatti alagútról, a repülőgép feltalálása előtt a légi csatákról (Verne, Kellermann, Jókai), ugyanaz a fantázia, amely isten fogalmát létrehozta, amely angyalokkal, ördögökkel, kentaurokkal és nimfákkal, boszorkányokkal, UFÓkkal, és jetikkel népesíti be a hiszékeny emberek elméjét? Lehet, hogy csak egyféle kreatív fantázia létezik, az összes előnyével és hátrányával? Egy kreatív fantázia, melynek nyeresége a sok találmány felfedezés, amely előrevitte az emberiséget és keményen megfizetett ára a babona és a vallásosság?

 

Hírek

  • Receptek
    2023-03-31 14:51:19

    Vadas.

Asztali nézet